Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

HILLER ISTVÁN: A Habsburg informátorhálózat kiépítése és működése az Oszmán Birodalomban

az informátorhálózat, s ez, a „geheimb Correspondenz” lett Kurz követségének legfontosabb célja és feladata.”11

Kurz nagy körültekintéssel kezdte meg a gyakorlati munkát. Azonos szempontok alapján, lehetőleg minden részletre kiterjedően fogott neki a szervezésnek. Elsődleges volt, hogy az Oszmán Birodalom európai területein minél több helyen létesüljenek informátori „hadállások”, s hogy megfelelő személyek kerüljenek kiválasztásra. Elengedhetetlen feltétel volt, hogy írástudó emberek kerüljenek beszervezésre, s fontosnak tekintette azt is, hogy a kiválasztottak megfelelő foglalkozással bújának. Olyanok jöhettek szóba, akik mindennapi tevékenységük révén egyébként is sok emberrel, akár ismeretlenekkel érintkeztek, tehát feltűnés nélkül fogadhatták a hozzá érkezőket. A lojalitás magától érthetően nélkülözhetetlen volt, de Kurz számára egyértelműnek tűnt, hogy a megfelelő javadalmazás - vagyis a pénz az egyik legerősebb hűségkapocs. Tervei és elképzelései jóváhagyása után - beleértve az anyagi vonzatúkat - már gyorsan és határozottan cselekedett.

Kurz életéből fél évet vett el a protokolláris követség. 1624 tavaszán indult vissza Konstantinápolyból, s munkájának eredményeiről írásos beszámolót készített. Elmondta, hogy audiencián volt az új török uralkodónál, hogy gyakorlatilag semmit nem ért el a falvak ügyében, hogy nem járt sikerrel a gályarabok kiváltásának kérdésében, de valószínűleg ezek a mozzanatok, amelyek hivatalosan követségének főbb pontjai voltak, különösképpen nem érdekeltek senkit. A figyelem a titkos levelezőkre irányult, s ebben az esetben a negyvenegy éves prágai születésű diplomata konkrét eredményekről számolhatott be. Megtörténtek az első beszervezések, Budán, Belgrádban és Szófiában létrejöttek az első informátorbázisok. Az első titkos levelezők olaszul ími-olvasni tudó kereskedők, illetve orvosok voltak, akik a megfelelő fizetség ellenében vállalták a feladatot. Közölte a neveket is: Girolammeo Grasssi orvos, Matteo Sturanni kereskedő s Giovanni Pellegrini kereskedő. Grassi Szófiából, Sturanni Belgrádból, Pellegrini Budáról fog jelenteni. Ők hárman alkották az első triászt, Grassi, Pellegrini és Sturanni voltak az első titkos levelezők.11 12 1625 elején megérkezett az első jelentés.

11 Takáts Sándor több munkájában ír a titkos levelezőkről, de az intézmény lényegét sehol sem elemzi. Takács kitűnően ismerte a bécsi források adatait, de a titkos levelezők és a Habsburg diplomácia rendszerének kapcsolatát helytelenül ítélte meg. Takáts Sándor: A magyar és török íródeákok. In: Rajzok a török világból I—III Budapest 1915.1. 1-104. Név szerint említve Grassit, Pellegrinit és Sturannit 100. És uő.: Buda két árulója In: Buda két árulója Bp. 1979. 244-246. Továbbá: Peter Meienberger: Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhom als kaiserlicher Resident in Konstantinopel 1629-1643. Bern-Frankfurt a.M. 1973. 83-86.

12 Kurz zárójelentése: ÖStA HHStA Staatenabteilung Türkei 1/109. (Turcica 1623-24.) 1624.fol. 15-47.

163