Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
ne bomoljon szét az ostromló sereg, és a császári haderő ne támadja meg a kivérzett és fáradt török hadat. Hasonlóan kezelte a tájékoztatást a Titkos Konferencia is I. József császár és magyar király 1711 április 17-én váratlanul bekövetkezett haláláról. Lóhalálában megy a futár a spanyol hadszíntérre Károly főherceghez, sürgősen tudósítják Londont. Már tudják a követségek, tudja Lengyelországban Rákóczi is, hogy interregnum van, de Magyarországon a hírzárlat tökéletes, Szatmárott még a már két hete halott királynak esküdteinek hűséget a háborút kompromisszummal lezáró csonka konföderációval.10 11 A hír eltitkolása nem csupán a háború vagy a béke, a diplomáciai meggondolás, vagy a tájékoztatás kezelésében az érdekérvényesítés szempontjából érdemel figyelmet. Az információ pályáját majdnem teljesen meghatározza a hatalmi közeg. A tájékoztatás kibocsájtója eleve számol a különbző közösségek reagálásával. Szigetvár ostroma és a szatmári béketárgyalások esetében közös, hogy az uralkodó személye szakrális és alkotmányos jelentőségű. Haláluk híre többlet tájékoztatást hordoz. Az ilyen esetekben az információ kommunikációs képlete több tényezős: hír: I—> hatalmi érdekek I—> hivatalos tájékoztatás I—> hírzárlat I—> megszerzett hír Ezek a szükségszerűen leegyeszerűsített sémák is jelzik, hogy a végvár- rendszer és információ rendkívül összetett jelenség. A védelmi rendszer lényegéből következett, hogy gyors, pontos és széleskörű tájékozottsággal és hajlékony reagálókészséggel kellett rendelkeznie. Az információ fogalma magyar nyelvű szövegben először 1527-ben tűnik fel és eleve a tájékoztatás és a válasz egységét jelenti: „mygh byszonyosképen nem informallyak” nem ad pénzt a levél írója. Általában ilyen értelemben vált használata szinte mindennapossá végig a két évszázad folyamán a Királyságban és a Fejedelemség területén.11 Annál indokoltabb a kérdés, a három hatalom alá tört Magyarországon milyen következményekkel járt a kora újkori 10 I. József váratlan halálát a szatmári békével kapcsolatban, de csak a béke vagy a háború szempontjából: Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Budapest, 1925, 153-154. - Halálhírét a Titkos Tanács tudatosan visszatartotta az európai diplomáciában számottevő tényező volt: R. Várkonyi Ágnes: A Rákóczi szabadságharc történelmi fejlődésünkben és a szatmári béke értékelése. In: A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Szerk.: Molnár Mátyás. Vaja 1976,38. - Vö: Bánkúti Imre: A szatmári béke. Budapest, 1980. 11 A Magyar Nyelv Történeti- Etimológiai szótára. Szerk: Benkő Lóránd. Budapest, 1970 II. köt. - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagát gyűjtötte és szerk: Szabó T. Attila. Akadémiai Kiadó - Kriterion V. köt. 1993. 15
