Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

Egri illetősége - Eger hatása

ságharc leverését követően, a hozzá hasonlóan gondolkodó érsek: Bartakovics Béla (ismét egy déli szláv, akinek egyik őse Szapolyai Jánost szolgálta) erőfeszítéseinek tulajdonítható, hogy Lévay Sándor nem kapott súlyosabb büntetést és időnek előtte szabadult kényszerű fogságából. Bizonyos, hogy Lévay Sándor legalább olyan hatással volt a különben is vallásos Knezic Károlyra, mint Szávics Pál. Elsősorban a tekintetben, hogy vállalta a magyar forradalom katonai szolgálatát. Hatására láthatta be, hogy a vallásosság nem ellentétes a polgári haladás, a nemzeti ügy hűséges szolgálatával.

Kapitány Mihály Eger város vagyonos polgára és szenátora volt. Elkötelezett híve a polgári haladásnak, s annak, hogy Eger városa megszabaduljon mindenfajta földesúri tehertételtől (pl. a borkilencedtől, a szőlőalji taksától stb., stb.) Tudta, hogy anyagi egzisztenciája csak akkor lehet tartós, ha a tulajdont nem korlátozzák feudális előjogok, gazdálkodást nyomorító adónemek és kényszerű szolgáltatások. Ő is a polgári reformok elkötelezett híve volt, előszeretettel hajolva a radikális megoldásmódok felé. Közelebbi rokonai, a Kálló-család tagjai is hasonló véleményen voltak. Elveinek, nézeteinek képviseletét mély hittel védte, képviselte és terjesztette, hasonlóan unokáinak keresztapjához, akivel nemcsak lelki, de eszmei rokonságot is ki tudott alakítani.

Ezek után érdemes ismét Bóbik Gusztáv hadsegédhez fordulni, aki igen szemléletesen és hozzá illő elfogultsággal jellemzi hazánk reformkori állapotát. „...Magyarországon éppen akkor indult meg a még ma is fejlődő nemzeti és társadalmi újjászületés, mely a keresztény humanizmust tűzvén ki fő elvül, ifjú bájában valamennyiünket egyaránt elbűvölt. Nem volt széles e honban akkor önzetlen és erkölcsös szív, melyet ezen szellem meg nem hódított s boldogabb jövő iránt el nem töltött volna.

És ezen nemes szellem folyton nemesbült, folyton mélyebb, s mélyebbre hatolt, míg 1848-ban az egész nemzet a legnagyobb áldozatra is meg nem érett. Aki befolyása alatt élt, az az erényességig föllelkesült úgy, hogy a közönségesen csak parancsszóra, gépiesen gondolkodó katonák között is mindenik önérzetesebb az eseményességig felbuzdult.”36

36 VARGA Ottó 1893. 59. - A „közönségesen” kifejezés itt azt jelenti, hogy a katona mi voltból természetesen következő. A „mindenki önérzetesebb” kifejezés pedig azt, hogy mindenki öntudatos, aki a haladás híve.

51