Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
Egri illetősége - Házassága, családja
Házassága, családja 1842. július 14-én Knezic Károly eljegyezte Kapitány Katalint. Az eljegyzés ténye azt is bizonyítja, hogy a megelőző években Knezic Károly valóban sok időt tölthetett el Egerben. Valószínűsíthető, hogy tartósabb vezénylését kérte az ezred parancsnokától, aki akceptálta a kiváló előmenetelű tiszt házassági tervét. Miért feltételezhető a városba való vezénylés ténye, illetőleg az, hogy ezekben az években gyakran és hosszan tartózkodott Knezic Károly Egerben? Abban az időben az eladó lányok és a nősülendő fiatalemberek útja az eljegyzéshez jóval hosszadalmasabb volt a mainál. Sok-sok „mellékutat” kellett bejárni csupán egymás szimpátiájának elnyeréséig. Sok, legalábbis több közös ismerős, több városi és házi bál, s szülők jóindulatának megnyerése kellett ahhoz, hogy hazakísérhető legyen az eladó sorban levő lány. Ahhoz meg nem könnyen elnyerhető engedély, hogy az udvarló fiatalember tiszteletét tehesse a lányos háznál. Knezic Károly esetében ez különösen is nagy türelmet igénylő folyamat volt, hiszen a tehetős egriek szemében mégiscsak idegennek számított. Persze, ha Knezic Károly barátai (mint pl. Szávics Pál ügyvéd, vagy a későbbi keresztkoma: Lévay Sándor kanonok) ebben is „befolyásolták” a Kapitány-család véleményét, akkor rövidebb is lehetett a fiatalok - szülők által szentesített - „összemelegedése”. A hosszabb egri tartózkodások tényét az is indokolja, hogy Kapitány Mihály, Katalin édesapja, vagyonos és köztiszteletben álló polgára volt a városnak, aki a nem mindenki által elnyerhető szenátori tisztet is viselte. Akárkihez tehát - a kor erkölcsi szokásai szerint - nem adhatta leányát. Jól meg kellett ismernie leendő vejét. A jegyességet a fiatalok csaknem két évig „viselték.” Részben azért, mert ebben az időben eleinktől el is várta az akkori szokásjog, hogy legalább egy évig „járjanak jegyben.” A hosszú jegyesség arra is alkalmat adott, hogy a fiatalok meggyőződhessenek egymás érzelmeinek tartósságáról. Ellenkező esetben felbontható volt a jegyesség. (Ez azért többé-kevésbé szégyen volt. A leány viselte hátrányát, mert nehezen akadt újabb vőlegényjelölt.) 46
