Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
Gondok és örömök - A pálya legeleje
A hadapród helye, szerepe pl. a század, a szakasz szervezetében igen érdekes, egyben furcsa és ellentmondásos is volt. Tulajdonképpeni szolgálati helye a szakasz. Egy században ekkor négy szakasz volt. Az első szakaszt rendszerint a főhadnagy vezette. A második és a harmadik szakaszt egy-egy hadnagy. A negyedik szakasz élén a had- apród-altiszt állt - békében. Háborúban azonban ezt a szakaszt a század parancsnoka (a százados) vezényelte. A hadapród, vagy ahogyan akkor általánosabban nevezték: a hadfi (cadett, kadét) altiszti beosztást látott el, de tisztet helyettesített (békében szakaszparancsnok). Számukat ezredenként öt főben állapították meg. Azokat, akik hadapródszázadokból kerültek a csapatokhoz, „császárkadétoknak” nevezték (mert a császári hadsereg iskoláiban végeztek). Az ezredparancsnoknak joga volt olyan művelt fiatalokat is felvenni kadétnak az ezred állományába, akikről úgy vélte: képzett tisztté nevelhetők. A „császárkadét” tehát ezekhez viszonyítva volt megkülönböztető megnevezés. A kadétok (hadfiak, hadapródok) a lőfegyverrel ellátott legénység létszámába tartoztak. Egyenruhájukat saját költségükön csináltatták. A legalsóbb tiszti hely megtiresedésével az ezredtulajdonos, illetőleg az ezredparancsnok a legalkalmasabb had- apródot hadnaggyá nevezhette ki. Knezié Károly hadapródot hadnagyként „vette át” a 34. sorgyalogezred, amely ekkor már jelentős hírnévnek örvendezett a birodalomban, különösen a napóleoni háborúkban tanúsított vitézségéért. Az „átvétel” egyértelmű bizonyítéka volt a fiatal (18 éves) kadét alaposabb felkészültségének, alkalmasságának, erősödő és állandóbbá váló képességeinek, személyisége pozitív tulajdonságainak, horvát, szerb, magyar és német nyelvtudásának. Ezzel - a még nagyon fiatal hadnagy korai életszakasza lezárult. Elkezdődött egy változatosabb, egy jóval felelősebb, az eddigieknél értékesebb tapasztalatokat, magasabb szintű felkészültséget, mélyebb tudást igénylő-kínáló életszakasz. Eme újabb szakaszban is változatlanul hatottak és érvényesültek az olyan személyiségbeli tulajdonságok, min a hűség a tiszti pálya iránt, az élethivatás tudatosuló és meg- győződéses igenlése, a parancsnoki lét legfontosabb követelménye: a 23
