Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

kifizették az Aue József-féle 900 forintos tartozást, 1854-es adat szerint több mint 70 000 váltóforint az évenkénti bruttó készítménye a gyárnak. Az évig csak Pestre 35-40 000 váltóforint értékű edényt szállítottak Weiler és Fröhlich porcelánkereskedőhöz. Rajta kívül Egerben Schnir Antalhoz vittek, aki a debreceni vásárokat is látogatta, Miskolcon Koós Márton, Gyöngyösön Braun Márk, Kolozsvárott Tauffer Ferenc nagybani vevőknek adtak el készárut.67

Mégis 1866. október 1-től újabb 10 évre haszonbérbe kínálja a manufaktúrát az egri papnevelő intézet.68 A hazai fmomkerámia-ipar fejlődését a tőkehiány, az elavuló berendezések, a birodalmon belüli fejlettebb osztrák és cseh ipar versenye hátráltatta. Apátfalván a bérleti rendszer megléte sem kedvezett, nem ösztökélte a bérlőket a modernizációra. Hiányoztak az állami kedvezmények, támogatások. Emiatt a Földváry testvérek sem bírták a versenyt, s a bérlet feladására kényszerültek.

így azután 1867-ben a Földváry testvéreket Dubravszky Sándor kassai származású bérlő követte. Ettől kezdve az apátfalvi keménycserépgyár közel 30 éven keresztül a Dubravszky család tagjainak az irányítása alatt működött. A Dubravszky család bérlete idején egyenletes és lassú fejlődés tapasztalható. A gyár termelése — az 1870-es évek végi fellendülés ellenére is - csak annyit nőtt, hogy Dubravszky haláláig megmaradhatott bérlőnek. Dubravszky Sándor halálakor — 1884-ben — a szerződés még nem járt le, ezért a felesége Kerekes Terézia teljesítette a szerződés leteltéig — 1885. december 31. — a közösen vállalt kötelezettségeket. Majd Dubravszky Sándorné 1886. január 1-től 1888. december 31-ig újabb bérleti szerződést kötött a kőedénygyárra a Szemináriummal. A bérleti díj évenkénti 800 frt. volt, amelyet negyed- évenkénti 200 frt. részletekben kellett kifizetnie. Óvadékként 200 frt-ot kellett az intézet pénztárában elhelyezni az esetleges költségtartozások ki- egyenlítésére. A bérlő kötelezettsége mindenféle községi, kincstári, jövedelmi vagy rendkívüli adó fizetése is. A szerződésben kikötötték, hogy a bérlő évente 2400 méteröl hasábos tűzifát köteles átvenni. Méterenként és nem méterölenként kell fizetni az intézetnek 1 frt. 45 krajcárt. Kikötötték, hogy a bérlőnek egyszerre legalább 100 öl fát kell átvennie és előre fizetnie. Az évi 2400 méteröl famennyiséget köteles a bérlő átvenni akár felhasználja, akár nem. Sőt, ha a gyár több fát emésztene föl, azt is az intézettől kell megvásárolni a megszabott árért. A bérlő további kötelessége javításokat végezni az épületeken az intézet mérnökének útmutatása szerint 50 frt. erejéig. Kötelezték a bérlőt, hogy az épületek tetőinek és falainak a na67 VAHOT 1„ 1854. 90.

68 Eger, 1866. Vili. 30. 296.

26