Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár helye az iparágban

5. számú táblázat

A magyarországi majolika és köedénygyárak 1896-ban364

Település neve

Tulajdonos

Alkalmazott

lóerő

Munkáslétsz

ám/fö

i.

Pécs

Zsolnay Vilmos

160

1000

2.

Hollóháza

Istványi és Társa

12

140

3.

Budapest

Zsolnay-féle Porcelán-fajanszgyár Rt.

30

100

4.

Telkihánya

Fiedler Gyula és Fia

38

85

5.

Városlöd

Magyar György

80

6.

Kaposvár

Borovitz Manó

9

70

7.

Bélapátfalva

Egri Érseki Papnevelő Intézet

5

65

8.

Miskolc

Agyagipar Rt.

15

50

(szünetelt!)

9.

Murány

Mayer József

18

45

10.

Rozsnyó

Weinstein Jakab

12

35

II.

Debrecen

Első Magyar Teracotta-, Majolika- és Kályhagyár

18

12.

Körmöcbánya

Kossuch János

4

15

13.

Görgényszentimre

Tempcza Péter

15

A táblázatban dőlt betűvel szedtük azokat a kőedénygyárakat — összesen 7 volt -, amelyek a hagyományos mészpátos kőedényárukat készítették. Csak ezeket az üzemeket figyelve kitűnik, hogy az ún. „másodvirágzását'’ élvező apátfalvi gyár az alkalmazotti létszám tekintetében a 4. helyen állt. Megelőzte Hollóháza több mint kétszerannyi, Telkibánya és Városlőd közel 25%-kal magasabb létszámával. Apátfalva ez időben maga mögött tudhatta az éppen szünetelő miskolci gyárat, illetve Murány és Körmöcbánya nagy múltú üzemeit. Végül is egy közepes nagyságú kőedénygyár volt a korabeli hasonló üzemekkel való összevetésben.

Az 5. számú táblázat adatait Matlekovits Sándor művéből vettem. - MATLEKOVITS S., 1898. II. 261.

142