Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

fejtették mindvégig. 1885-ben vegyelemezték először az akkor két helyen bányászott agyagot.62 63

1905-ben Kalecsinszky Sándor újból vizsgálta az apátfalvi agyagot. Tőle tudjuk, hogy az agyagot az Egri Érseki Papnevelő Szeminárium birtokán, „ az erdő alja ” határrészen, a Czakod nevű határhelyen termelték a község déli részén. Az agyagbányát külszíni fejtéssel művelték már akkor mintegy 60 éve folyamatosan. Évente 2000 métermázsa nyers agyagot termeltek ki, amelynek a felét kőedénygyártáshoz, míg a másik felét tűzálló tégla készítésére használták fel. 1899-től az apátfalvi kemény- cserépgyáron kívül az ózdi vasgyár is szívesen használta tűzkemencék bélésének készítésére az egyéb ipari célra megfelelő minőségű apátfalvi agyagot.62

A Földváry testvérek idején jelentős a változás, mert 1851-ben a bérletük kezdetén 11 korongozót, illetve agyagkészítőt, 1-2 festőt és 4 égetőt alkalmaztak, majd a fejlesztések hatására 1854-ben már mintegy 44-48 embert foglalkoztattak.64 Ekkor a vállalat adminisztratív irányítását egy-egy könyvelő, írnok és gyárigazgató végezte. A gyári munkások többnyire külföldiek, de 6-7 magyar is volt köztük.65

A Földváry testvérek 1850-54 között átépítették és kibővítették az edénygyárat. Ekkor építettek egy nagy égetőházat két égetőkemencével, egy festő- és berakószobával, körülötte fásszín létesült. Elkészült időközben egy különálló, még nagyobb égetőkemence egy berakószobával, egy festő- és egy korongozóterem, felépült az iszapoló (Schlemház), s az agyagszárító. A régi kolostor helyén lévő üzemépületeken különböző javításokat végeztek, amely 1854-ben három egymásba nyíló korongozóteremből és két igazgatói szobából állt. A gyár melletti három kisebb vízimalmot kavaró- és törőmalmokká alakították át. A faluban is átépült a bérlők háza, amely 5 szobából, konyhából, két raktárból állt, mindezeket kiegészítette egy nagy istálló és hozzátartozó szín, továbbá egy tisztílak.

Gyártmányaikat helyben, valamint Miskolc, Eger, Pest, Gyöngyös városaiban értékesítették, nagykereskedőknek 15% kedvezményt adtak, akik ugyanakkor vállalták a szállítás költségeit.66 Földváryék eredményesen vezették az üzemet, s mivel nem voltak a kőedénygyártásban jártasak, ezért szakembereket alkalmaztak igazgatóként. Az üzem működését is fellendítették,

62 MATTYASOVSZKY J, PETRIK. L., 1885. 52-53.

63 KALECSINSZKY S., 1905. 36.

64 FÉNYESE., 1851.1. 29.

65 VAHOT1., 1854. 90.

66 VAHOTI., 1854. 90.

25