Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

Bánya- és Ipartelepek 1 341 659 900 K, Hering-féle Gépgyár és Vasöntöde 3 347 937 500 K, Bélapátfalvi Kőedénygyár 4 766 157 900 K.

A korabeli árviszonyokat és a korona pénzromlását jelzi, hogy a közel 5 milliárd koronás kőedénygyári tartozás kb. 400 000 új pengőt tett ki.

1927-ből — az utolsó előtti termelési évből - való az apátfalvi keménycserépgyár egyetlen fennmaradt alaprajza, amely 1:200-as méretarányban készült. Eszerint az üzem középpontjában volt egy 17,0x10,0 m-es körkemenceház, mögötte egy 7,0x12,0 m alagútkemence, balra egy 7,0x7,1 m-es korongszoba, mellette 2 raktár. A kemenceháztól jobbra mázolószoba, raktár és 2 iroda állt, ez alatt a festöde terme helyezkedett el. Az üzem épületéhez tartozott a korongszoba mellett a gépház és az anyag előkészítésére szolgáló áztatóterem.130

8. kép. A köedénygyár helyszínrajza 1:200 méretarányban 1927-bői. Rajzolta: Fischer Endre köedénygyári tisztviselő.

DIV. TD. 64.51.1.

130 DIV. TD. 64.51.1. A bélapátfalvi kőedénygyár helyszínrajza 1927-ből, 1:200 méretarányban.

50