Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
számításokat, belementek az új kemence építésébe, azzal a feltétellel, hogy a régi körkemence továbbra is gyártsa a kedvelt apátfalvi edényeket.112 Az alagútkemence tervezője a tervek szerint havonta 720 köbméter égetőteljesítményt ígért úgy, hogy egy műszakban 10 percenként égetnek ki egy-egy samottkocsi mennyiségű kőedényt. A szerződés szerint az új kemence maximum 5% hibás árut állít elő. Az építkezéshez a gyár 8 kőművest és ugyanany- nyi napszámost ad, vezetőjük egy német pallér, a kivitelezési munkákat német mérnök irányítja.113 Elkezdődtek a kemence építésének a munkálatai. Közben 1925 tavaszán az Egyházmegyei Takarékpénztár súlyos helyzetbe került. A Pénzintézeti Központ már 1925 májusában megállapította, hogy a Takarékpénztár betétállományához képest túl magas a vállalatok adóssága. Ezért az intézet vezetése úgy döntött, hogy a vállalatokkal kifizetteti az adósságukat.114 A Takarékpénztár előtt nem volt kilátás a nyereséges üzletmenetre. A Takarékpénztár mellett nem állt nagyhazai pénzintézet. Az intézet részvénytöbbségét az Egri Főkáptalan tartotta kézben. A banknak sürgősen forgótőkére volt szüksége. A forgótőkehiányt a vállalati adósságok okozták. Forgótőkét növelni csak olcsó kölcsönnel lehetett volna, de azt anyaintézet hiányában a bankoktól nem kaphattak.115 A pénzintézet fizetési gondokkal küszködött, amiről a közönség is tudomást szerzett, ezért a betétesek bizalma is megrendült, akik a pénzkivételekkel tovább apasztották az Egyházmegyei Takarékpénztár készleteit. Végül is az Egri Főkáptalan segített a pénzintézeten, annak a talpra állítását nagy ösz- szegű hitellel támogatta. Ezzel egyidejűleg szigorú takarékossági intézkedéseket vezettek be a pénzintézetnél és csökkentették a létszámot. 1925 szeptember végén a Takarékpénztár érdekkörébe tartozó vállalatai közül a Hering-féle Gépgyár és Vasöntöde 2 milliárd, a Forgalmi Rt. 1,3 milliárd, az Érseki Bánya- és Ipartelepek Rt. 1 milliárd és a Bélapátfalvi Kőedénygyár 2,8 milliárd koronával tartozott. Ennek ellenére dr. Sebeők Endre vezérigazgató szerint a gyár 2 év alatt az összes tartozását ki fogja fizetni. A megnövekvő termelés miatt a vezérigazgató 24 városban tervezte a gyár hazai kereskedelmi képviseletét kiépíteni.116 112 HML. XI-237/2. D. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. május 12. 1 I J HML. XI-237/2. D. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. május 28. 114 HML. XI-237/2. D. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. május 20. 113 HML. XI-237/2. E. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. augusztus 7. HML. XI-237/2. E. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. szeptember 10., szeptember 25. 45
