Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

sét97. Az edényeket festés és mázazás után a hozzáillő tokokba rakták, azaz ún. tokos vagy Muffel kemencében égették. A felszerelések közt szerepel préskorong, előkészítő (gyúró) asztal, a masszaasztal, hordó, tároló állvány és egy, a tok égetésére használatos kemence (beépített masina lappal) a hoz­zátartozó 66 db alátéttel (rundli). 6. kép. A keménycserépgyár köböl faragott festéktörője. DIV. Fotoadattár 28.101. Külön érdekesség, hogy szerepelt a leltárban sina elnevezés alatt 44 db esz­köz. A leltárban szereplő, s a kiejtés után fonetikusan leírt eszköz neve a né­met die Schein = jegy szóból ered98, s ez esetben fenékbélyegzőt jelent. Kü­lön fejezet szól az apátfalvi kőedénygyár fenékjegyeiről. Ezért itt csak annyit érdemes róla megjegyezni, hogy a fémből készült fenékbélyegzőből sok kel­97 98 A német elnevezés a latin capsula szóból származik, amely az agyagiparban (capsula externa) külső tok értelemmel rendelkezik Die Kapsel = kupak, hüvely, tok jelentésű. FOGARASI J„ 1865. 254. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom