Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
Sándor korábbi bérlő fia volt. Fizetési kötelezettségeiket sem teljesítették. A bérlők 1893. évi tűzbiztosítási hátraléka 25 írt. 43 krajcárt tett ki.73 A Remenyikékkel kötött szerződést 1892 végén 1893 elején Nagy Zsig- mond és fia Nagy Ferenc vállalta át, miután az előző bérlők lemondtak a bérleti jogról. 1893-tól Nagy Zsigmond és fia Ferenc bérlete idején az üzem a másodvirágzását élte, annak ellenére, hogy nehézségeik voltak. Az 1893-as kamarai jelentés szerint a gyárfejlesztés akadályai között a tulajdonviszonyokat és a vasút hiányát jelölte meg, pedig a rendelkezésre álló vízierő és a jó nyersanyag megtalálható, s további előnyt jelent az üzemnek a gyártmányok jó hírneve. Megemlítik a jelentés készítői, hogy a személyváltozások miatt a termelés csökkent. 1893. évi termelése 20-30 vagon háztartási edény és díszáru, amelynek értéke 40-50 000 frt-ra becsülhető. A gyár munkásainak létszáma 50 fő.74 1894. október 15-én Nagy Zsigmond azt kérte a községtől, hogy a volt úrbéres területről homokot és agyagot szállíthasson. A képviselő-testület határozata értelmében a fain (azaz jó minőségű) agyagért tonnánként 4 koronát, az aljas (rosszabb minőségű) agyagért 2 koronát kell fizetni.75 Még ezen a napon bejelentették, hogy szándékukban áll az Alsó malom előtti telek megvásárlása, ahol tégla- és cserépgyárat kívántak felállítani. Úgy tűnik, a bérlők keresték a lehetőséget, hogy az edénygyártás mellett, a jó minőségű helybeli agyaglelőhelyre támaszkodva, egy másik termék előállítására is berendezkedjenek. A gyár termékeit a bérlők fáradozása eredményeként sikerült a balkáni országokba (Horvátország, Szerbia, Bulgária), Lengyelországba és az Egyesült Államokba is exportálni. 1896 után a gyártmányaikat eljuttatták Ausztriába és Németországba is. Nagy Zsigmondék bérlete idején először alkalmaztak gépet, igaz, csak egy 5 LE-s gép üzembe állításáról tudunk. 1896-ban — hivatalos jelentés szerint — 28 szakmunkás mellett 12 napszámost alkalmazott az üzem.76 Nagy Zsigmond és Nagy Ferenc bérlőknek sikerült a millenniumi években egy időre felvirágoztatni a gyártást. Népies tárgyaik az 1896-os budapesti, majd az 1900-as párizsi világkiállításon, az 1901-es szentpétervári iparműkiállításon, az 1904-es St. Louis-i és az 1905-ös Liége-i nemzetközi kiállításokon elismerést szereztek az üzemnek. 73 HML. XII-9/16. Az egri papnevelő intézet haszonbérlőinek hátraléka. 1894. január 24. 74 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1893. évről. 114. 75 HML. V-210/b/l. Bélapátfalva. Képviselő-testületi jegyzőkönyv. 1893-1923. 76 MOLNÁR L„ 1969. 222-223. 29
