Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
sától, aki szintén Miskolcról került Apátfalvára. Az üzem az ún. „Szi- várványos kút " mellett, vagyis a Bélkő lábánál emelt apátsági templom közelében létesült, mert itt állt az a három vízimalom, amelynek energiájára szüksége volt a fabrikának. Molnár László az 1835. április 2-i kasznárjelentés alapján azt feltételezte, hogy az apátfalvi porcelánkísérletek az előző évek valamelyikében kezdődhettek, mert nem tartotta valószínűnek, hogy előzmények nélkül, az 1835-ös év első három hónapjában a Szeminárium miért adott volna 100 váltóforintot a porcelángyártó üzemre. Feltételezte a gyárlétesítésre az 1834-es vagy még korábbi kezdetet is. Kezdésnek az 1833-as évet még kizártnak tartotta, mert Schnir András az időben bizonyíthatóan Miskolcon tartózkodott. Az Apát- falvi Porcelán Fabrikának az elkezdésére 1835 júliusában a bérlő újabb 60 frt. kölcsönt vett fel a Szemináriumtól. Viszont már 1835. április 2-ig Schnir 493 frt. adósságot halmozott fel.39 Az adatokból úgy tűnik, hogy mind a Szeminárium, mind pedig a bérlő az üzemlétesítést nem teljesen elölről kezdte. Valamilyen edénygyártó műhelynek már léteznie kellett Schnir megjelenése előtt is. Azért ítélték meg kedvezőnek a vállalkozást a bérlő és a tulajdonos, s ezzel magyarázható, hogy továbbra is áldoztak rá, mert a termelés elkezdése közelinek tűnt. Viszont ezek a remények nem váltak valóra. Schnir András 1834—36-ban bérlőként dolgozott, porcelán gyártásával kísérletezett, de már 1836 végén megszűnt a haszonbérlete. 1837 januárjában már több mint 500 frt. adósságot halmozott fel, amelyet később sem fizetett vissza a Szemináriumnak. Az apátfalvi fabrika első bérlője a kísérletezésig jutott el, de porcelánt nem tudott a kaolin hiányában előállítani. Ezért nem is maradhattak fenn gyári termékek az üzem legkorábbi szakaszából. Schnir eltávozása után a fabrika működéséről nincsenek adataink. Szinte bizonyos, hogy öt évig az üzem épületei kihasználatlanul álltak. Ezért nem szerepel Fényes Elek 1842-es statisztikájában az apátfalvi manufaktúra.40 1842-ben jelentkezett egy újabb bérlő Hüttner József személyében, aki Miskolcról települt át családjával és édesanyjával. Hüttner bérleti szerződése nem került elő, és a tevékenységére is csak két fennmaradt leveléből következtethetünk. 1843. március 2-án az egri érsekhez írt leveléből tudjuk, hogy porcelánt akart gyártani s kérte, hogy engedélyezzék számára a felnémeti erdő szélében található, de az uradalom területén lévő agyag kitermelését. Hüttner hitt abban, hogy felkészültsége, tapasztalata és a környék fehér cserépedény gyártá39 MOLNÁR L., 1970. 251. 40 FÉNYES E., 1842. I. 228. 21
