Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

Az 1900-as évek elején általánossá vált nyersanyaghiány számos hazai kőedénygyár megszűnéséhez vezetett. Ennek ellenére a XX. században is létesült még kőedénygyár Sárospatakon, ahol 1926. július 1-jén már üzemben volt az Ullrich Károly és Társai tulajdonában álló üzem.28

Az utolsó keménycserépgyártó telepek Bélapátfalván, Hollóházán, Sárospatakon és Városlődön működtek. A hazai kőedénygyártás lehanyatlását az okozta, hogy a keménycserepek éppen az összetételükből hiányzó földpát miatt nem bírták a külföldi, főként a cseh és az osztrák porcelán- gyárakkal a versenyt.29 A kőedénygyártás jövőjét az is befolyásolta, hogy a XIX. század közepén az egyre olcsóbbá váló porcelánáru a keménycserepet erősen háttérbe szorította, ezzel együtt művészi szempontból is jelentéktelenné tette.30

A keménycserépnek volt még tulajdonsága, amely a mindennapi használatból való eltűnéséhez vezetett, nevezetesen: könnyen repedt, s ezért is szoríthatta ki a tartósabb porcelán és az olcsóbb, díszítetlen gránitedény használata.

Az apátfalvi keménycserép gyár története

Észak-Magyarországon a kőedénygyárak alapításának második hullámával egyidőben, amely a reformkorra esett, a telkibányai, a hollóházi és a miskolci üzemek felállítása után, Apátfalván is létesült egy edénygyártó manufaktúra. A kőedénygyár keletkezésével kapcsolatban korábban különböző évszámok láttak napvilágot. Pap János szerint a gyár 1836-ban létesült31, a Magyar Üveg- és Agyagújság adata alapján32 az üzem a hollóházi manufaktúrával egy időben, 1830-ban keletkezett. Wartha Vince és Csányi Károly neves keramikusok úgy tudták, hogy az üzemet az 1850-es években állítot28 Takács B„ 1965. 335.

29 Katona I., 1983. 156-158.

30 Művészeti Lexikon, 1981. II. 595.

31 Pap J„ 1897. 19.

32 A Magyar Üveg- és Agyagújság. 1904. október 15. 4-6.

18