Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár helye az iparágban

7. sz- táblázat

Jelentősebb magyarországi kőedény- és porcelángyárak működési ideje372

1.

Bakonybél

1852-1856

2.

Batiz

1805-1868

3.

Bélapátfalva

1835-1928

4.

Besztercebánya

1840 körül - 1850 után

5.

Brassó

1838-1874

6.

Eperjes

1817-1851 után

7.

Görgényszentimre

1820-1904 után

8.

Herend

1839 - napjaink

9.

Hermány

1817-1821

10.

Hollóháza

1831 - napjaink

11.

Igló

1812-1863

12.

Kassa

1801-1845;1810-1811;1817-1825.

13.

Késmárk

1815-1817

14.

Kolozsvár

1805-1846

15.

Kovászna

1840-?

16.

Körmöcbánya

1815-1910 után

17.

Lippa

1845-1851 után

18.

Lukafa

1846-1852

19.

Marosvásárhely

1840-1848

20.

Mezőtelegd

1819-1839

21.

Miskolc

1832-1867;1882-1894;1894-1901

22.

Murány

1823-1912

23.

Nagyszeben

1819-1841

24.

Pápa

1802-1866

25.

Pécs

1852 - napjaink

26.

Rozsnyó

1810-1905

27.

Szilvásvárad

1810-1847

28.

Tata

1824-1910

29.

Telkibánya

1825-1907

30.

Városlőd

1845-1948

T.'J'J

A 7. sz. táblázat a 30 jelentősebb hazai kőedény-, ill. porcelángyár működési adatait tartalmazza. A működési adatokat: Batiz, Brassó, Hermány, Tata üzemeinél P. BRESTYANSZKY Ilona művéből idéztem; Bakonybél, Besztercebánya, Eperjes, Görgényszentimre, Lukafa, Körmöcbánya, Pápa, Pécs, Rozsnyó Telkibánya, Városlőd gyárainál KATONA Imre 1978-as kötetéből vettem; Igló, Kassa, Késmárk, Murány esetében DOBROVÁ H., 1994. 123-126. tanulmányából kölcsönöztem. Kolozsvár, Kovászna, Lippa, Marosvásárhely, Mezőtelegd esetében KLUSCH H., 1994. 103-112. cikkéből vettem. Míg Miskolc gyáraira: KATONA I., 1977. 5-104.; ill. Szilvásváradra CSIFFÁRY G., 1996. 91-93. adatai álltak rendelkezésemre.

145