Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár helye az iparágban

A 6. sz. táblázat a századforduló utáni helyzetet tárja elénk. 1900-ban a kőedénygyárak közül Apátfalva a munkáslétszám tekintetében Telkibánya és Körmöcbánya után a harmadik. 1910-ben már megelőzte mindegyik hazai kőedénygyár, s ez időben a legkisebb létszámú üzemünk. 1920-ból hiányos adataink vannak. Gyáraink közül Murány 1912-ben szűnt meg, Kör- öcbányán a kőedénygyár az 1910 utáni években zárta be kapuit. Az első világháború további nehézségeket okozott. Első helyen állt az, hogy a vasúti szállítást teljesen a hadsereg és front igényeinek rendelték alá. A pénzromlás, a szállítási nehézségek következtében Hollóházán már 1916 végétől egy kemencével gyártottak, 1918-tól 1923-ig leállt a termelés.368 Apátfalván is akadozott a termelés a szállítási nehézség, a piacok elvesztése és a gyár bérlőinek a bevonultatása következtében.

A háború utáni Magyarországon általában szünetelt a kőedénygyártás, s csak 1923-ban mutatkozott némi élénkülés. Hollóháza és Városlőd is 1923- ban kezdett újra termelni. Csehszlovákiában a pénz szédületes inflációja, valamint a szénsztrájk miatt majdnem valamennyi kőedénygyár bezárta kapuját.369

A hazai kőedénygyártó ipar a háború után szinte teljesen megszűnt. Az újraéledés első jelei 1923-tól érzékelhetők, ekkor ugyanis a porcelánáruk jelentős drágulása miatt megnőtt a kőedényáruk iránti kereslet.370 Ez kedvezően hatott, s a leállt gyárak közül Hollóháza, Városlőd újra kezdett termelni. Apátfalván ez időben határozták el a gyár teljes rekonstrukcióját s igen jelentős, elhúzódó beruházásba kezdtek, amely végül is a gyár eladósodásához és felszámolásához vezetett 1928 elején. A kőedényáruk iránti megnőtt kereslet Magyarországon a sárospataki kőedénygyár felállítását eredményezte 1926- ban.371

368 SIKOTAGy., 1961. 63.

369 SIKOTAGy., 1961. 83.

370 SIKOTAGy., 1961.65.

371 TAKÁCS B., 1965. 333-346.

144