Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár helye az iparágban
díszítésére megvásároltak. A magyar kőedénygyárak továbbra sem állítottak elő használati célú edényeket. Ezért külföldről hozták be ezek hiánya miatt a német és osztrák gyárak áruit, valamint a cseh porcelánt, abból is a selejtes árasztotta el a hazai piacot.361 A hazai kőedénygyáraink az 1880-as évektől kezdték igazán tömegesen gyártani a paraszti díszedényeket. Ez nem csupán a parasztság igényeihez való alkalmazkodás következménye. Fontos szerep jutott ebben a fazekasipar súlyos hanyatlásának, amelyet éppen az 1850 és 1860-as években a fémedények használatának elterjedése okozott, mert a parasztságot addig használati célú fazekas edényekkel ellátó fazekasok elveszítették a piacaikat. Csak azok az iparosok tudtak talpon maradni, akik díszedények előállításával foglalkoztak. A kőedénygyártók is felfigyeltek erre a változásra, s egyre több díszedényt készítettek a falusi lakosságnak.362 A hazai közszükségleti cikket, edényeket gyártó iparunk az 1890-es években végleg összeroppant a hasonló külföldi árukkal való versenyben. A hazai porcelánipar önmagában alkalmatlannak bizonyult piacképes tömegáruk előállítására. A kőedényipar válságát az önálló vámterület hiányában az országba rendkívül nagy mennyiségben beáramló osztrák és cseh kőedény okozta. Az osztrák konkurencia (különösen a wilhelmsburgi gyár) olcsóbb, de silányabb árukkal árasztja el az országot. Az osztrákok versenye leszorította az edények árait, egy paraszttányér, amelynek korábban 20 fillér volt darabja, a verseny miatt 9 fillér lett. Az osztrák konkurenciát erősítette a magyar vasút, amely a külföldi üzemeknek szállítási kedvezményeket biztosított .363 Az előbbiek következménye, hogy az osztrák gyárak tömegesen szállították Magyarországra a magyar feliratú, magyaros stílusban készített termékeiket. A hazai gyártók egyre szűkülő belső piaccal rendelkeztek. A verseny miatt a termékeiket csak árengedménnyel tudták eladni. Ez előbb- utóbb ráfizetésessé tette a magyar kőedénygyárak termelését, amely az üzemek bezárásához, megszűnéséhez vezetett. Az apátfalvi kőedénygyár jelentőségét akkor értékelhetjük megfelelően, ha az üzemet valamilyen módon összevetjük a többi hazai gyárral. Erre vonatkozóan 1896-ból találtunk összehasonlító adatokat. Ezeket a következő táblázat tartalmazza. 361 KATONA I., 1986. 61. 362 KATONA I., 1986. 52-53. 363 KATONA I., 1986. 64-65. 141
