Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Öze Sándor: A vörösbor elterjedése a XVI. század közepi dél-dunántúli Nádasdy-uradalmakban
Utolsó kérdésként az merül még fel, ki terjeszti el a Dél-Dunántúl nyugati részén a vörösbor előállítási eljárást. Ekkor még nem zúdul szerb telepes áradat a vidékre. (Mint török kémeket át sem engedte volna a kettős dunántúli végvári vonal. Horvát betelepülésről ugyan beszámol Csányi, de ők indifferensek a kérdés szempontjából. "Hor- vát-Szlavón országot e hatás éppen úgy kívülről éri, mint Magyarországot. Ott is elsősorban a töröktől elpusztított részeken találjuk meg, az északnyugati és nyugati részen megmaradt a fehérbor kultúra. A vörösbor-kultúra tehát a Balkán belsejéből nyomult fel északra."10 Más a helyzet magával a végvárakban szolgáló katonasággal, amelynek egyrésze a régi Nándorfehérvár-Pétervárad vonalakban tevékenykedett. Köztük akadtak szerbek is, akik családosán települtek le és a hadi szolgálat mellett végeztek mezőgazdasági tevékenységet. De szolgáltak közöttük horvátok és magyarok is, akik a régi, mintegy 150 évig fennálló déli várvonalak szokásjogát, kultúráját, hagyományait, mentalitását közvetítették északra. Ezzel együtt a hadigazdálkodás rendszerét, az azzal kapcsolatos mezőgazdasági tevékenységeket, így például a vörösbor -kultúrát a Balkánról. Tehát nem az interetnikus hatást kérdőjelezzük itt meg, hanem az elterjedés e korai időszakában az okot és módozatot látjuk a betelepülés és lakosságcsere helyett a vidék militarizációja folytán végbement életformaváltásban.11 Ennek jellemzői a levelezés jellegénél fogva hadi és eszmetörténeti szempontokból jobban datálható, mint a rendszertelenül előforduló gazdasági feljegyzésekből, de azért ezen a területen is érzékelhető és egy összkép felvázolásához mindenféleképpen fontosnak tartottam ennek a témának a keretében ezt jelezni. JEGYZETEK 1 Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk Balkáni kapcsolatai. Néprajzi Értesítő 1957. 49-70. 2 Magyar Országos Levéltár, Filmtár, El 85 6882-6884 Csányi Ákos levelei Nádasdy Tamáshoz. 3 V. ö. Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a 16. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Bp 1932. Búza János: Mezőgazdaság és parasztság a török korban: In.: Sárvár monográfí- ája.Szombathely 1978.243-304 A vidék bor előállításáról látsd: Belényessy Márta: Szőlő- és gyümölcs termesztésünk al4.században Néprajzi Értesítő 1955.11-30. Holub József: A bortermelés Zalmegyében 1526 előtt. Zalegerszeg 1960. Szakoly Ferenc: A Közép-Duna menti bortermelés fénykora, a 16. század derekán. Dunatáj II.2.sz. 12-24 149
