Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
R. Várkonyi Agnes: Hagyomány és korszerűség
IRODALOM ÉS FORRÁSOK (az előadás gondolatmenete szerint) Kölcsey hagyományfelfogásáról: R. Várkonyi Á. : A pozitivista történet- szemlélet Magyarországon II. köt. Bp., 1974, 134. - A különböző nézőpontokról: A párbeszéd esélyei című tanulmányomban. Végvár és környezet Szerk. Petercsák Tivadar és Pető Ernő. Studia Agriensia 15. Eger 1995 8, 10. Továbbá: Roger Chartier kérdései Hayden Whitenak Vö: Hayden White: A történelem terhe. Összeállította Braun Róbert. Előszó. Ford. Braun Róbert. Bp.,1997. 8-23. Szekfű véleménye: Magyar történet (Hóman Bálint és Szekfií Gyula: Magyar történet. Bp., 1935) III. köt. 584-589. - Az újabb szemléletű Európa történetekből ugyancsak kimarad Magyarország történetével együtt a magyarság másfél évszázados harca is a török ellen. Jean-Baptiste Duroselle: L’Europe, Histoire de ses peuples (Paris, 1990) című és sok nyelvre lefordított híres könyvében az európaiság egyik meghatározó jelentőségű történelmi tényének tekinti az oszmán hódítás megállítását, az Európa ellenállása a törökkel szemben című fejezetben mindarról, ami Magyarországon történt ennyi olvasható: “...a Habsburgok ádáz harcot folytattak a törökök ellen a Duna és a Dráva mentén Magyar- és Horvátország területén.” Vo: Ágnes R. Várkonyi: An Undivided Europe? Budapest Review of Books Vol:6 No.2,1996 58-66. Kandia ostromáról a nemzetközi szövetség magyarországi háborújával és a magyar politikával együtt: Ekkehard Eikhoff: Venedig, Wien und die Osmanen Umbruch in Südosteuropa 1645-1700. München 2. Aufl. 1973. — 179-222. - Zrínyi Péter katonai tevékenysége nincs feldolgozva. Margalits Ede: Zrínyi Péter és Frangepán Katalin. Bp., 1898. A hadügyi forradalom kérdését, mint több tényezős évszázados folyamatot jeleztük irodalommal: Magyarország története tíz kötetben. Főszerkesztő Pach Zsigmond Pál III/2. köt. Bp. 1985, 1593-594, 1873. - A tűzfegyverekről: Sinkovics István, III/1 köt. 431-432. - Geoffrey Parker válasza a maga élesen exponált kédésére, hogy mi történt a prifériákon: ”In Hungary, a peculiar system of border warfare grew up in the century after 1560 in which the main military preoccupations were not battles or sieges but cattle and prisoners..." ("Magyarországon 1560 után száz éven át sajátos határmenti háború folyt, amelyben nem az ütközetek és a várak megvívása, hanem a marhák elhajtása és a fogolyszerzés volt a fő cél ") The military revolution. Military innovation and the rise of the West, 1500-1800 Cambridge, 1988 35-37. Magyarországról az első konkrét, széleskörű levéltári kutatásokon alapuló, elméleti igényű véleményt Kelenik József fogalmazta meg tanulmányaiban: A hadügyi forradalom 20
