Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Nagy László: A végvári dicsőség virágkora és hanyatlása
dott horvátok, elhorvátosodott magyarok egyforma hősiességgel küzdenek az ősi ellenséggel.” (Magyar történet, III. k.) 34. L. erről Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon, 1541-1593. Bp., 1980. 53.o., vagy Sokcsevits Dénes - Szilágyi Imre - Szilágyi Károly : Déli szomszédaink története. Szeged, 1992. vagy Tiszatáj, 1993. 12.sz. (Részletesen foglalkozom e kérdéssel a Zrínyi Györgyről készülő biográfiámban) 35. L. Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp., 1922., vagy u.ő: Rajzok a török világból I-III.k.Bp., 1915-1917. 36. E problémával részletesen foglalkozom a Bocskai Istvánról (1981.) Bethlen Gáborról (1969.) vagy az I. Rákóczi Györgyről (1984.) írt biográfiáimban, valamint az 1985-ben megjelent szintézisemben: „Megint fölszánt magyar világ van...” Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének küzdelmeiben. Bp., 1985. 37. L. Nagy László i.m (1978.) 197-198.0. 38. A Habsburg-ellenes küzdelmek idején az uralkodó hűségén megmaradt nagy számú magyar katonaságról akár a XVII. században, akár a Rákóczi-szabadságharc idején vagy 1848/49-ben általában szemérmesen hallgat történetírásunk, legfeljebb „áru- lók”-nak vagy elenyésző kisebbségnek tekintve azokat, holott létszámuk legtöbbször elérte, sőt néha meghaladta a túloldalon küzdő magyar katonákét. Utoljára talán Markó Árpád foglalkozott részletesen velük az 1943-ban megjelent munkájában: ’’Magyarország hadtörténete”. Ez a történetfelfogás - amelyet tükröznek az én korábbi munkáim is - véleményem szerint nem csupán tudománytalan, a tényekkel ellenkező vagy azokat elkendőző „csúsztatás”, de egyúttal gátja is a Duna-táji megbékélésnek. 39. L. erről bővebben a „Megfogyva bár törve nem...” 1990-es id. munkám vonatkozó fejezeteit, vagy az 1984-ben megjelent I. Rákóczi Györgyről szóló biográfiám 1936-os eseményekkel foglalkozó részét. 40. Ilyen volt pl. a lippaiak Bethlen Gáborral való szembefordulása 1616-ban, vagy az 1621. végén bekövetkezett „zendülés” stb. 41. Erről bővebben 1. Nagy László: Hajdúvitézek. Bp., 1983., 1986. 42. Eszterházy Miklós írja, hogy a Bocskai vezette Habsburg-ellenes küzdelmet követő két évtizedben közel negyvenezemyi magyar katona - többségében végvári hadinép - ment ki Lengyelországba szolgálni (Szalay László szerk.: Eszterházy Miklós Magyarország nádora. IlI.k. 57.o.) Ennek okairól bővebben 1. Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Bp., 1972. vonatkozó részeit. 43. L. Nagy László i.m. (1978.) 229.0. 87