Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Czigány István: A végvári katonaság és a régularités a XVII. század utolsó két évtizedében

gek megbízhatóságát és fegyelmezettségét a zsold készpénzben történő kifizetésével lehet elérni.34

Végülis a katonaság regularizálása, nem a tervezetek, hanem az anyagi lehetőségek és n katonai célszerűség mentén dőltek el. Ez természetesen nem kedvezett azoknak a magyar rendi törekvéseknek, amelyek a rendi hadügyi formákat és a végvári katonaságot a legjobb kondíciókkal kívánta átmenteni az új birodalmi hadigépezetbe. Bár sem a politikai környezet, sem az anyagi feltételek nem kedveztek ezeknek a törekvéseknek, mégis a 17/18. század fordulóján a végvári katonaság szívós tovább élésével találkozunk. Például 1699-1702 között az Udvari Haditanács megkezdte a győri főkapitányság megreformálását. A főkapitány Bádeni Lajos, helyettese pedig Forgách Simon tábornok lett. Összeírták a végvári katonaságot, melynek során az itt lévő várakban 437 nemest,1517 szabad legényt, 630 lovast és gyalogost találtak.35 Továbbra is meg kívánták hagyni az alsó ausztriai rendek által fizetett várak: Győr, Komárom, Palota, Pápa, Tata, Veszprém 864 huszárból és 1 320 gyalogosból álló őrségeit. Fizetést a régi gyakorlatnak megfelelően tíz hónapra kaptak öt hónapot pénzben, öt hónapot posztóban, ami több mint 50 000 forintot tett ki évente.36 A spanyol örökösödési háború első éveiben 1702-1703 között a volt bányavidéki és győri főkapitányság területén lévő „gräniz miliz”- ből egészítették ki a Magyar Királyság területéről toborzott reguláris ezredek le-génységét.

A Magyar Királyság haderejének regularizálását, jogilag az 1715. évi VII. törvénycikk zárta le, amely a fennálló hadügyi viszonyok tudomásulvételét jelentette. Elismerte a magyarországi lakosokból és külföldiekből „regulata militia”, vagyis állandó katonaság felállítását, de az országot fenyegető veszély esetére megtartották a nemesi insurrectio intézményét. Az állandó katonaság fenntartásához szükséges anyagi hozzájárulást azonban az országgyűlés szavazta meg. 37

Az 1714/15-ös országgyűlés, majd az ún. állandó bizottság a „systematica comissio” munkálatai során a hadsereg jogi kereteinek meghatározásánál és annak gyakorlati működtetésében kisebb nagyobb mértékben figyelembe vették az egykor, még 1687/88-ban benyújtott rendi javaslatokat, de beépítették azokat a tervezeteket is, amelyeket a császári haderő magyar tábornokaitól, vagy néhány estben a volt kuruc politikai és katonai exponensektől származtak. A „systematica comissio” végül egy nagy közigazgatási, gazdasági és hadügyi tervezetet tett le az 1722-es országgyűlés asztalára. A katonai vagyis a „militare” rész 15 pontban foglalta össze a hadügy refoimjára tett javaslatokat. Kérte, hogy a generalátusokba, vagyis a főkapitányságokba magyarokat nevezzenek ki, akik a birodalmi sereg tisztjeivel egyenrangúak legyenek.38 — Ezek a javaslatok azonban a magyarországi hadügyi fejlődés már egy új fázisának kezdetét jelentették.

52