Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Kelenik József: A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a Magyar Királyságban a XVI. század második felében

STUDIA AGRIENSIA 17, 1997 Kelenik József A HADÜGYI FORRADALOM ÉS JELENSÉGEI EURÓPÁBAN ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Michael Roberts először egy 1955-ben publikált tanulmányában hívta fel a figyelmet az általa hadügyi forradalomnak elnevezett sajátos „történeti tünet­együttesre". Véleménye szerint az 1560 és 1660 közötti időszakban a hadviselés terüle­tén olyan fontos átalakulások zajlottak le, amelyek mélyreható, mondhatni forradalmi változásokat indítottak el a hadviselés — és bátran hozzátehetjük — az egész koraújkori Európa történetében. Megfigyelései alapján a változásokat négy nagyobb csoportba sorolta. 1. A kiindulópont szerinte az ún. taktikai forradalom volt. Ennek lényege, hogy a tűzfegyverek, és ezen belül is a kézi lőfegyverek tömeges elterjedése átalakította a harcászati eljárásokat és a hadseregeket. A győzelem alapfeltétele a XVI. század végén, a XVII. század közepén már a tűzerő és a nagy gyalogos tömegek alkalmazása volt. 2. Ennek következtében — véli Roberts — a hadseregek létszámai egész Európában rohamosan növekedni kezdtek. 3. A megváltozott katonai lehetőségek átalakították a katonai gondolkodást, a stratégia merészebbé, összetettebbé, ambíciózusabbá vált. 4. Végül, s talán ez a legfontosabb, Roberts szerint a hadügyi változások drámai mélységű és méretű változásokat indítottak el Európa társadalmában. A nagy hadseregek megszervezésének, felállításának, felszerelésének, ellátá­sának, mozgatásának hatalmas feladata a korszak társadalmának és államszer­vezetének egyik fontos mozgatórugójává és kétségtelenül legnehezebb erő­próbájává vált. Michael Roberts elméletének kifejtését, publikálását követően megindult a tanulmányok áradata. Valamilyen formában a korszakkal foglalkozó szakem­berek csaknem mindegyike kifejtette véleményét. Roberts meglátásait pártol­ták és cáfolták, támadták és támogatták. Vitatkoztak a változások módjáról, idejéről, helyéről, magáról a történeti fejlődés jellegéről, a forradalom fogalmá­ról és még jónéhány más problémáról. Am eközben, mivel a vitában mindenki tudása, ismeretei legjavát igyekezett felhasználni, a kép egyre ámyaltábbá és 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom