Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Bitskey István: A vitézség eszményének változatai a XVI-XVII. század fordulójának magyar irodalmában

2. Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy, Centuriák, 6.sz. Zrínyi Könyvár, I, foszerk. Klanic- zay Tibor, Bp. 1985, 163.

3. Vö. erről bővebben Szakály Ferenc bevezető tanulmányát Tinódi Krónikájának kiadásához, sajtó alá rend. Sugár István: Bp. 1984.

4. Nagy László: A végvári dicsőség nyomában. Bp. 1978, 102-108.

5. Bitskey István: Egy Rimay-vers világa, Studia Litteraria, tom. XVII. 1979, 25-34.

6. Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól, sajtó alá rend. Katona Tamás, Bp. 1979, 30.

7. Rónay János írásai, sajtó alá rend. Acs Pál; Bp. 1992, 102 (Régi Magyar Könyvtár, Források 1.).

8. Bitskey István: „Pöngését koboznak”, in A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp. 1979, 225-234 (Memoria Saeculorum Hungáriáé 3.).

9. Kecskeméti Alexis János Prédikációs könyve (Dániel próféta könyvének magyarázata), sajtó alá rend. Szuromi Lajos, bev. Gombáné Lábos Olga, Bp. 1974, 101 (Régi magyar prózai emlékek, 3 ).

10. Magyari, i.m. 173.

11. Uo. 161. A magyar protestantizmus törökszemléletéről vö. Őze Sándor: „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet” (Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján), Bp. 1991 (A magyar Nemz. Múz. Művelődéstörténeti kiadványa)

12. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós, Bp. 1964, 106-107.

13. Pázmány Péter összes müvei, VII, sajtó alá rend. Kanyurszky György, Bp. 1905, 679-692.

14. Uo 681.

15. Bitskey István: Hunmanista, erudíció és barokk világkép (Pázmány Péter prédikációi), Bp. 1979, 125 (Humanizmus és reformáció 8.).

16. Lutz, Heinrich: Régióné di stato und christliche Staatsethik im 16. Jahrhundert, in Katholisches Leben und Kämpfen im Zeitalter der Glaubensspaltung. Vereinschriften der Gesellschaft zur Herausgabe des Corpus Catholicoum, Münster in Westphalen, 1961, 39.

17. Pázmány, i.m. 337.

18. Ugyanezt az eszményt, de már Szent László példáján, Pázmány beszédét követve fogalmazta meg Illyés András erdélyi püspök. Vö. Lukácsy Sándor. Prédikációk, Szent László királyról, Vigilia, 1995/9, 667-668.

19. Zrínyi vitézségértelmezéséről s annak Machiavellihez fűződő viszonyáról vö. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós, Bp. 1964, 450-457, valamint uő. Zrínyi és Machiavelli, in A múlt nagy korszakai, Bp. 1973, 371, 379.

20. További feladatot jelent a Zrínyi utáni magyar költészet virtus-értelmezéseinek elemzése. Berzsenyi pl. virtuson erkölcsöt ért, vö. Onder Csaba: „Rómát, Athenát, Spártát álmodtam” (Berzsenyi közösségeszményének vonásai kötetkompoziciójá- nak II. könyvében), ItK (s.a.). A „kegyességgel társított vitézség”, a „pietas szolgálatába állított fortitudo” eszményének elhalványulásáról, a tőle való elfordulásról vö. Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp. 1995. 43.

213