Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében
1578 December No. 108. Exp. E védművek alkalmazása vizesárokban meglehetősen ritka megoldás. Igazán fontos szerepet a XVII. századi erődítmények szárazárkainak védelmében kaptak, nagyobbrészt a bennük elhelyezett gyalogság lőfegyvereire hárult a alacsony árokpásztázás. 59 A Győrről készített 1572-es jelentésben is feltehetően fedett utat említenek, de a „strada falsa” kifejezésnek nem ismerem más előfordulását. „Die Contra Scarpa von Erdt vnnd Vaschina erhöcht, soll aber noch sambt der strada Valsa vngeuer- lichen Sechs schuech hoch erhebt, vnnd aussen heer beschudt worden.” KA HKR 1572 May No. 77. Exp. 60 A konferencián vita bontakozott ki arról, vajon szükség volt-e egyáltalán elővédművekre a törökkel szemben. Kelenik József azon véleményének adott hangot, hogy míg pl. Németalföldön a kitűnő spanyol tüzérség (főként a bombavető mozsarak) és gyalogság elleni harcban döntő szerepet játszottak e védművek, addig, többek között a gyengébb török tüzérség miatt, Magyarországon nem volt akkora jelentőségük .a Nézetem szerint azonban épp a tötök hadak hatalmas számbeli fölénye indokolta volna, hogy a támadás lassítására, az élőerő kivérezte- tésére szánt elővédművek megépüljenek. Ebből a szempontból nem látok lényeges különbséget a tömegroham, vagy a jól szervezett, oszlopokban indított támadás között Állításomat látszik igazolni Bécs 1683-as ostromának, igaz, csaknem száz évvel későbbi példája, ahol a Buig-Ravelinért két hétig folytatott küzdelem döntően befolyásolta a harc kimenetelét Pállfy Géza felvetette, hogy esetleg az elővédműveket csak az erősség teljes befejezése után kezdték építeni, s mivel a magyarországi várak ritkán jutottak ebbe az állapotba, ezzel magyarázható az elővédművek hiánya. Bár a bástyák, kurtinák, elővédművek építési sorrendje nyilván helyi és anyagi tényezőktől függött, azt viszont már a tervezéskor el kellett dönteni, hogy az erődítmény elővédművekkel, vagy azok nélkül épül majd meg. Ez ugyanis döntően befolyásolta az alaprajzi elrendezést (bástyák formája, kurtinák hossza) és a védelmi képességet 61 Lengyel Alfréd: Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében. Hadtörténelmi Közlemények, 1959/2. 171-173. Ehelyütt a szerző közli Leo Mihály sáncmester „Memorial Verzeichniss...” címmel az ostromról készült naplóját. 62 Leo sáncmester írja, hogy „...(Hardegg) gróf körülvezetett a várban és megmutatta, hogy mit tartana fontosnak és előnyösnek a vár további megerősítése szempontjából. Úgy magyarázta, hogy két-két bástya közé a contra scarpán, vagyis az ellenparton egy-egy külső védőművet (revelint) kellene építeni ... Úgy nyilatkozott, hogy az ilyen külső védőművekkel hónapokig távol lehetne tartani az ellenséget a vártól. Amikor engem megkérdezett,... kifejtettem, hogy én a magam részéről kimélyíteném a várárkot, azonkívül tervem volna a revelinekkel kapcsolatosan is. Ezek ugyanis, nem túlságosan magasra építve, több száz embernek biztosítanának helyet a védekezésnél.” Lengyel 1959. 174-175.; ... etlich neue Schanzen vor der Vesttung aufgericht worden, ...” KA AFA 1594/8/1. Relation eine fumemene Kauffmann. 63 KA AFA 1561/4/1 a legtöbb védműre 5 Klaffter, azaz öt öl magasságot ad meg. 1 bécsi Klaffter = 6 láb = 189,6 cm. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek. 1601-1874. Bp., 1990. 177. L. még: Maggiorotti-Banfi 1932. 13. 64 Mindezekkel kapcsolatban rendkívül fontosnak tűnik R. Várkonyi Ágnesnek a vita során elhangzott javaslata, miszerint a XVI. század második felében kialakult magyar végvári rendszert építészeti szempontból össze kell hasonlítani a Mediter- ráneumban ugyanekkor, ugyancsak a örökök ellen emelt erődítményekkel. 190
