Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében
hajtatott végre, de még mindig óolasz rendszerben. Gerö 1955. 361-366.; Dercsé- nyi-Gerö 1957. 38-41.; GeröLászló: Magyar várak. Budapest, 1968. 46-55.; Marosi 1974. 59.; Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-tól 1616-ig. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei. 28. Sárospatak, 1989. 23 Szigetvárat az 1556. évi sikertelen török ostrom után Paolo Mirandola terve és részben vezetése alatt építették újjá 1558-tól. A mocsárban fekvő erődítmény négy, hidakkal összekötött részből állt: az ó- és az újvárosból, valamint a külső és a belső várból? A külső várnak és az óvárosnak három-három, az újvárosnak két kis méretű, fúl nélküli bástyája volt. Papp László: Szigetvár XVI-XVII. századi erősség-rendszere. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1965. 213-255., de különösen a 220- 228.; Sugár István: Szigetvár és viadala. Budapest, 1976. 114-118. 24 Az ecsedi várról eddig csak Angielini felmérését sikerült megtalálnom. 25 Kisvárdát Nicolo Angielini tervezte 1570-ben, a vár azonban csak 1580-85 között készült el, palánképítéssel, hatszög alakban, hat bástyával. Ezek elrendezése azonban meglehetősen furcsa, ami megkérdőjelezi azt, hogy az erősség egy időben, egységes terv szerint épült volna. Marosi 1974. 55.; Uö.: XVI. századi váraink (1521-1606). Bp., Miskolc, 1991. 15. 26 Szendrőt Nicolo Angielini tervezte, a szabálytalan ötszögű kővár két füles és három fül nélküli bástyával épült meg. Gerö László'. Magyar várak. Bp., 1968. 272.; Marosi 1974. 60. 27 Kálló szabályos négyszögű várát 1570-73 között emelték. Csorba 1980. 74. 28 A sárvári vár kiépítését Nádasdy Tamás nádor kezdte meg az 1550-es évek elején, s a szabálytalan ötszögű, fül nélküli bástyás palánkvár munkálatai 1560-ra fejeződtek be. A nádor fia, Nádasdy Ferenc utasítására 1589-től, Donato Grazioli vezetésével a fa-föld szerkezetű falakat kőből építették újjá, a vár eredeti formáján mit sem változtatva. Az átépítés 1615-ben fejeződött be. Marosi 1974. 59.; Gerö 1975. 230-232. 29 Az újolasz iskola építői azért törekedtek váraik alaprajzában a szabályos elrendezésre, mert reneszánsz alapokon nyugvó gondolkodásmódjuk folytán kedvelték a szimmetriát és a szerkesztési szempontoknak is ez felelt meg leginkább, továbbá minden irányban azonos erejű védelmet tett lehetővé. Duffy 1979. 34 szerint „...the men of the Renaissance held that fortification obeyed the same laws of organic symmetry as governed all branches of architecture. According to Scamozzi, »for a powerful and welldesigned fortress, you must dispose and arrange the elements in the same way that Nature, ... has ordered the parts of human body«...The organic ideal was expressed in geometrical terms, reflecting contemporary advances in surveying and cartography, and perhaps also survival of medieval obsessions with mystical symbols and numbers. The pentagon in particular was invested with a magical significance.” Hale 1965. 473. szerint ez már bizonyos vonásdkban az óolasz erődítésekben megjelent, mivel „not only was there no distinction between »art« and military engineering. But the mathematical interests of art theorists were particularly suited to the development of a type of fortification based on geometrical principles. The cult of harmony, proportion, and symmetry among artists fitted the need for precisely angled fire and regular, coherent planning, and if the produced plans which show more concern for ideal geometrical forms than military practicability, this interest,... helped the integration of the angle bastion within an ordered system of defence.” 187
