Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében
tezése. Véleményem szerint tehát a XVI. század végéig nem épült egyetlen tiszta újolasz erődítmény.64 Az olasz rendszer XVI. századi magyarországi fejlődésének két végpontján Gyula és Érsekújvár áll. Az előrelépés szemmel láthatóan óriási. Bár váraink többségének kiépítettsége csak a kevésbé fejlett óolasz szintet érte, ez a korábbi időszak magas falú, legjobb esetben rondellás védelmi rendszereihez képest hatalmas minőségi javulást jelentett, amelyeket hatékonyság tekintetében így is messze felülmúltak. Ez is hozzáj árait ahhoz, hogy a végvári rendszer ösz- szességében képesnek bizonyult az oszmán hódítás feltartóztatására. JEGYZETEK 1 Taylor, Frederick Lewis: The Art of War in Italy, 1494-1529. Westport, Connecticut, 1973. 129-133.; Duffy,Christopher: Siege Warfare. The Fortress in the Early Modem World. London and Henley, 1979. 8.; Parker, Geoffrey: Die militärische Revolution. Frankfurt - New York, 1988. 28-29. (A továbbiakban a szerző vezetéknevével és a kiadás évszámával hivatkozom az egyszer már jegyzetben szerepelt műre.) 2 A francia tüzérség mozgékonyságát elsősorban a javított kivitelű kerekes lafetták- nak, a böröck (ágyútaliga) és a nyergesszekér használatának köszönhette. Technikai szempontból több lényeges újítást vezettek be. Az ostromágyúkhoz kő helyett vasgolyókat használtak, ami jelenősen fokozta a rombolóerőt. Az azonos tömegű kőgolyónál jóval kisebb átmérőjű vasgolyó lehetővé tette a könnyebb, kisebb átmérőjű, de hosszabb csövek öntését. Az előbbi egyszerűbbé tette a szállítást, az utóbbi növelte a hatásos lőtávolságot és javította a találati pontosságot. Az ágyúcsöveket már csappal öntötték, s az azon nyugvó cső függőleges irányzása a korábbiakhoz képest lényegesen egyszerűbbé vált. Schmidtchen, Volker: Bombarden, Befestigungen, Büchsenmeister. Von den ersten Mauerbrechern des Spätmittelalters zur Belagerungsartillerie der Renaissance. Düsseldorf, 1977. 141-143.; Duffy 1979. 8., 13. 3 1495. februárjában VIII. Károly csapatai Nápoly fontos határerődítményét, Monte San Giovannit vették ostrom alá. A francia tüzérek 8 óra alatt rohamra alkalmas rést törtek, s a gyalogság el is foglalta a korábban egyszer már 7 évi ostromot is kiállt erősséget. Duffy 1979. 9-11. 4 Duffy 1979. 41. 5 Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. A Bécsi Magyar Intézet Évkönyve, I. Budapest, 1931. 98-132. 6 Gern László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 9Marosi Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében 1541-1592 között. Hadtörténelmi Közlemények, 1974. 28-29., 29. 3. jegyzet. 7 Az ú-olasz rendszer magyarországi alkalmazásával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy annak elveiből mikor és mi jutott el ide, s abból mennyit lehetett a gyakorlatba átültetni. Az újsolasz rendszer megjelenésének időpontja leginkább első, s egyik legjelesebb képviselője, Francesco de Marchi 1546 óta tartó építészi 184
