Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
nyieknek dolgozó, de a család kihalta után az uralkodó szolgálatában álló Alessandro Vedani példája illusztrálja, „magánosok részéről... ez időtől fogva csak külön engedéllyel fogadhatott el megbízást”131. A katonai építési hivatalok vezetői és beosztottai a XVI-XVII. század folyamán minden jelentősebb magánépítkezésen ott voltak. A győri superintendens Francesco Benigno Sárvár várán Nádasdy Tamás számára dolgozott az 1550- es években, ugyanakkor a grazi építési felügyelő Domenico dell’Allio a szlavóniai Sztenicsnyák várát építette neki, bécsi palotáját pedig Franciso da Pozzo132. Utóbbi volt a Vas megyei Borostyánkő várának tervezője, amelyet a birtokos Königsberg grófok részére az alsóausztriai kamara Bauamtjának bécsi mesterei építettek a század közepén, Hans Tscherte császári építőmester vezetésével133. Királyi építészként jutott el Ottavio Baldigara 1580 körül II. Miksa engedélyével Váradra134. A példák XVII. századiakkal folytathatók. Győrött 1620 körül a Giovanni Battista Pieroni mellett dolgozó „architector militaris” Baccio del Bianconak tulajdonítja Voit Pál az ottani jezsuita templom tervezését135. A templom és a mellette álló rendház felépítője az ő egyik utódja, Bartolomeo Torre katonai építési felügyelő, aki 1650 körül a pannonhalmi monostort építette újjá136. Az idegenből jött várépítők stílusterjesztő befolyását a hazai művészettörténeti kutatás már korábban felfedezte, elsőként alig valamivel Pataki Vidor művének megjelenése után, 1933-ban a magyarországi késői reneszánsz építészet történetét elsőként felvázoló Balogh Jolán137. A barokk kezdeteivel kapcsolatban legutóbb Voit Pál állapította meg, hogy „A kitűnően képzett katonai építészeknek valóságos serege érkezett Itáliából. Nemcsak a császári katonai építési hivatal foglalkozatta őket, de az egyes várakat a hozzájuk tartozó birtokjövedelmekből fenntartó magyar főurak is. ... A hadi megbízások mellett egyházi és világi építményeket emeltek, s ezek nem a reneszánsz továbbélésének emlékei csupán, hanem az új stílus (t.i. a barokk) kiforrott alkotásai. Az „architectura militaris” művelése mellett templomok, kasélyok és paloták építésére kaptak megbízást. Ok az „architectura civilis” hivatásos mesterei, építészek és dekorátorok egy személyben”138. Megállapításaihoz még azt kell hozzáfűzni hogy a főleg itáliai, de amint az eddig felsorolt nevek bizonyítják, a német, francia vagy németalföldi, esetleg angol származású, a katonai és a világi építészetet egyaránt művelő várépítők - akik közül nem egy le is telepedett, itt nősült, birtokot szerzett és céhes mesterként utódaival együtt esetleg több generáción át lett magyar építő — a XVI. század közepétől központilag irányított, királyi építési szervezet tagjaként érkeztek Magyarországra, és lettek nemcsak a késői reneszánsz és a korai barokk, hanem az európai szintű építési munkaszervezet terjesztői és meghonosítói. Végül, de nem utolsó sorban építészettörténeti és általános művelődéstör169
