Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
viselte, 1686-tól kezdve Budán kívül Győr, Komárom, Esztergom és Lipótvár építési ügyeivel, az ott folytatott munka ellenőrzésével bízták meg. Az országos hatáskörű új Bauamt a XVII. század végén - a politikai helyzetnek megfelelően - még mindig főleg katonai építkezéseken dolgozott. Az Udvari Haditanács megrendelései alapján Győrtől és Váradtól Eszéken át Péterváradig várak építésén tevékenykedtek. Ezzel egyidőben kezdték meg a helyreállított várfalakon belül Buda városának újjáépítését. Ceresola és a vele dolgozó olasz, valamint német mesterek ott alapították meg az első polgári kőműves és kőfaragó céhet123. 1686-tól 1702-ig Ceresola, őt követve 1711-ig Johann Adam Dietz, majd Fortunato Prati polgári építőmesterek vezették a Budai kamarai Bauamtot. A korábbi katonai szervezetekkel azonos felépítésű országos hivatal már Ceresola idején hatósági feladatokat is ellátott. A hivatal helye a budai várban, a mai Hess András tér 4. számú ház helyén elterülő Bauhof volt124. A budai Kamarai Építési Hivatalból a Helytartótanács hasonló szervezetével egyesítve 1788-ban hozták létre azt az Országos Építészeti Igazgatóságot, amely 1867-ig irányította az ország építési ügyeit125. Ceresola Budára történt áthelyezésével az érsekújvári, addig önálló katonai Baumt még 1686-ban megszűnt A város I. Lipót 1692-ben kiadott kiváltság- levelével kikerült a katonai közigazgatás hatásköréből126. Kassán 1711-ig létezett katonai parancsnokság. A város erődítményeit ezután bontották meg, fellegvárát 1713-ban szűntették meg. Katonai építési központjának felszámolása ezekben az években történt meg127. A korábbi katonai építőszervezetekből a győrié átnyúlt a XVIII. századba, a komáromi pedig egyetlenként maradt meg az egész újkoron át. Győrött 1743-ig maradt a város katonai igazgatás alatt. Ebben az esztendőben kapott szabad királyi városi rangot Mária Teréziától. Katonai építési hivatalának a Bécsi kapu közelében elhelyezkedő épületét utoljára 1699-ben említették. A mellette levő polgárházat ekkor vásárolta meg a kármelita rend, amelynek kolostora Martin Witwer terve alapján 1714-től épült fel annak és a Bauhofhak a helyén128. 1741-ben, amikor a pápai pálos templom építését Acsády Adám veszprémi püspök vette kézbe, Győrből az ottani erődítmények első építőmesterét - akinek neve ismeretlen — hívta Pápára129. Ez a mester volt vélhetően a győri szervezet utolsó vezetője. 5. A katonai építési hivatalok jelentősége A magyarországi reneszánsz és barokk építészet alakulása szempontjából az 1541 után több évtized szervező munkájával megalkotott királyi várépítő szervezet és annak működése sokféle szempontból vált alapvető jelentőségűvé. 167
