Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
kezett104, az 1576-ban Baldigara mellett Kassán, illetve Putnokon dolgozó Benedictus Bellon Bomimo „aedilis”, vagyis segédépítész volt105. A műszaki feladatokon, tehát a tervezésen, ellenőrzésen, irányításon, javaslat és költségvetés készítésen túlmenően az építési felügyelők munkakörébe tartozott hivataluk adminisztrációjának felülvizsgálata. 1588-ban a szepesi kamara azt a felsőbb utasítást kapta, hogy számvevősége a jövőben csak akkor fogadhatja el a felsőmagyarországi építési számadásokat, ha azokat a területileg illetékes Cattaneo építész aláírásával igazolta és pecsétjével látta el, mivel ez munkaköri kötelessége106. A katonai építési hivatalok ezek szerint számadásokat vezettek a rájuk bízott pénzről. A pozsonyi királyi várnak az 1550-es években végzett átépítésénél ezt a munkát Udalrich Ehinger írnok készítette, ő kezelte az építésre kapott pénzt és azzal ő számolt el107. Számadásait Jacobus Simőtl személyében építési gondnok és egyben ellenőr vizsgálta felül108. 1574-ben a szepesi kamara azt az utasítást kapta, hallgassa ki Christoforo Stella egri superintendenst és Baldigara építészt, mert a kassai építési írnok, Joannes Eissler számadásai elkallódtak, és tegyen az ügyről részletes jelentést109. Az illetékes kamarák által végzett felülvizsgálatokat végső soron a Haditanács pénzügyi szervei ellenőrizték. 1584 és 1587 között Vincentius Dickmann, 1588-ban utódjai: Laurentius Süss és Georg Herandt pápai írnokok, 1589-ben Joannes Kober veszprémi, 1618-ban és 1629-ben Joannes Zie- glbauer komáromi építési írnok számadásait vizsgáltatták meg ilyen módon110. Az egri vár építésével kapcsolatban egyébként már 1550-ben hiányolta a bécsi udvar az előző és az az évi számadásokat, ezért a pozsonyi kamarával felülvizsgáltatta azt és bekérte az új számadásokat111. 1568-ban a szepesi kamarát utasították megfelelő számadó Egerbe küldésére112. A pozsonyi vár építési számadásait 1550 és 1553 között szintén a kamarával ellenőriztették113. Végül a legszélsőségesebb eset: 1584-ben Kanizsán Zrínyi György főkapitány feljelenése alapján tartóztatták le Giovanni Arconato ,,Bauoffizier”-t, aki hozzányúlt az építési pénzekhez114. A nagyobb építkezéseken, ahol az elszámolásra kerülő pénz is nagyobb volt, az írnok és a fizetőmester mellé beosztottakat rendeltek. így volt 1601-ben Komáromban Emanuel Hanitz „solutor aedilis” a fizetőmester mellett és1629-ben az írnok mellett Joannes Zieglbauer „structurae aedilitiae scriba”115 Az így elképzelhető létszámmal az adminisztráció végzésére létrehozott szervezet valóban hivatal volt. A felsoroltak mellett munkakörébe tartozott az anyagbeszerzés, az anyagtárolás és az anyagszámadás vezetése is. Elias Mitfelder kanizsai írnokról írja Pataki Vidor, hogy 1577-ben „neki kellett mindent beszereznie az építkezéshez”116. 1575-ben Érsekújvár, 11632-ben a pozsonyi vár építéséhez az írnok mellett a kamara feladatává is tették az építési anyagok beszerzését118. Az építkezésekhez kapott pénz kezelésének ügymenetében — úgy látszik — még nem alakult ki egységes módszer, az idővel változott. 1550-ben a pozso165
