Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Csorba Csaba: Vár és város megváltozott kapcsolata a XVI-XVII. században (vázlatos áttekintés)

oltalmat jelentett, azért a lakosság számára nem kis terhet jelentett, hiszen mind a megépítése, mind a karbantartása tekintélyes mennyiségű munkát és anyagi ráfordítást követelt meg.

23. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 97-98. (Szek- szárdon a magyar végváriak 1560-ban felégették a váralját).

24. Ugyanakkor (XVI. század közepe) Bártfa lakossága mintegy 1 ezer, Eperjesé 2,6 ezer, Körmöcbányáé 1,4 ezer, Selmecbányáé a külső telepekkel együtt 3,4-3,8 ezer, Besztercebányáé 2,6-2,9 ezer. 1686-ban a kassai belváros 3 e. lakosához hozzá kell számítani a külváros 2-2,5 ezer lakosát is. (R.Várkonyi Ágnes szerk.: Magyar- ország története (1526-686). Np. 1985. I.köt. 358., 373., II. köt. 1382. - Az 1563:62. Te. engedélyezte, hogy a török elől menekülő nemesek házat vehessenek a sz.kir. városokban, de ezzel a megszorítással, hogy a városlakó nemesek egyenlő terhet viseljenek a polgárokkal, (uo. I. köt. 368.).

25. Szendrey István szerk.: Debrecen története 1693-ig. Debrecen, 1984. 24o.

26. Gecsényi Lajos'. Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI-XVII. században. HK 1984. 4. 665-683.

27. Izsépy Edit: Ibrányi Mihály váradi vicakapitány. HK 1983. 2. 184-185. (a polgároknak szállítási kötelezettségük volt, szerekkel). Szántó Imre: A Zala megyei végvárak és mezővárosok lakosságának helyzete a XVII-XVIII. században. HK. 1984. 1. 12.; vö. Szántó Imre'. A végvárak melletti (presidialis) mezővárosok települése szerkezetének megváltozása Zala megyében. Mikó Zsuzsa szerk.: Rendi társadalom - polgári társadalom. 4. Mezőváros - kisváros. Debrecen, 1995. 77-79.; Veress D. Csaba: Háborúk és településrendszer a Dunántúlon. A Dunántúl településtörténete. VI. PAB - VEAB Értesítő. Veszprém, 1986. 105-111.

28. N. Kiss István: A muraközi uradalom mezővárosai (XVI-XVIII. század). Mikó Zsuzsa szerk.; Rendi társadalom... 1985. ; vö. Körmend a hadtörténelemben. Körmendi Füzetek 11. 1992.

29. Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században, kny. Szigetvári emlékkönyv 1566-1966. Bp. 1966. 211-228.; Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. 81. sk.

30. Marosi Endre: Burgen im österreichisch-ungarischen Grenzraum. Eisenstadt, 1990. 73-187.

31. Hermann Egyed: Budáról Belgrádba. Ottendorf Henrik képes útleírása. H.n. 1943.

32. Ladislav Sásky: Kamenné krása nasich miest. Martin. 1981.; Alexander Fricky: Mestské pamiatkové rezervácie na Slovensku. Martin, 1986.; vö. Pamet mest. Mestské pámátkové rezervace v ceskych. Zemich. Praga, 1975. (a legtöbb cseh város erődítményei középkoriak, nem kerültek korszerűsítésre a XVI-XVII. században). Lásd még ABC Kultumich památek Ceskoslovenska. Praha, 1985. ( térkép: Bestercebánya, Selmecbánya, Bártfa, Körmöcbánya, Lőcse, Nagyszombat)

33. Paul Niedermaier: Siebenbürgische Städte. Bukarest, 1979. 86-133., 148., 225- 252.; vö. Nicolas Lupu: Cetatea Sibiului. Ed. II. Bucuresti, 1968., Vasile Dragut: Cetatea Sighisoara. Buc., 1968.

34. B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest, 1973. (vö. Borbély Andor: Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból. Erdélyi Tudományos Füzetek. Kolozsvár, 1943.

103