Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Csorba Csaba: Vár és város megváltozott kapcsolata a XVI-XVII. században (vázlatos áttekintés)

8. Várak és városok területi összehasonlításával kapcsolatos első adatsorainkat lásd Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Bp. 1978. 47., 49-50. A számításokat a rendelkezésére bocsátott alaprajzok felhasználásával Héjjas Pál geodéta végezte.

9. Hajnóczi Gábor: Az ideális város a reneszánszban. Bp. 1994. 216-217.

10. Az utóbbi évtizedek külföldi tanulmányútjain igen sok tapasztalatot gyűjthettem várak-városok erődítése témakörében. Szándékomban áll megfigyeléseimet tanulmányban összegezni.

11. Hajnóczi Gábor i.m. 18.

12. Uo. 197-199.

13. Uo. 207-210.

14. Uo. 231.; Pietro Marchesi: Die venezianische Festung Palma la Nuova. Chiandetti Verlag. 1987. (Castella 35). 1994-ben lehetőségünk volt, hogy személyesen is megismerhessük a ma is teljes épségben álló Palmanovát.

15. Uo. 231-232.; Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Tokaj - Ónod — Szerencs. Bp. 1980. 74.

16. A tervrajzok és a megvalósulás briliáns elemzését adja Méri István: A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához. Kiadásra előkészítette Kovalovszki Júlia. Bp. 1988.; Győrre és az egész kérdéskörre alapvető Gecsényi Lajos: A XVI-XVII. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez (Az erődváros megjelenése). Unger Mátyás Emlékkönyv. Bp. 1991. 145-158.

17. Xavier Hernández - Jordi Ballonga: Hambeck. Egy Hanza-város északon a történelem sodrában. Bp. 1993.; Xavier Hernánez — Pilar Comes: Barmi. Egy mediterrán város a történelem sodrában. Bp. 1993.

18. Gecsényi i.m. Az olasz szakirodalmat teljesen figyelmen kívül hagyta, beleértve a két világháború között magyar nyelven megjelent Maggiorotti és Banfi tanulmányokat is.

19. Vö. Vártúrák kalauza III. Vártúrák Csehszlovákiában és Romániában. írták: Csorba Csaba, Marosi Endre, Fiion András. Bp. 1983.

20. Győr és Pápa példáján mutatja ezt be Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX. században. 2. Rész. Kny. Értekezések 1963. Bp. 1964. 183-184., 196-197

21. A XVI. század végi Kanizsa városának déli részén a magyar, északon a német katonaság volt elszállásolva, a téren találjuk a kapitány szállását (Méri István: A kanizsai várásatás (i.m. 45.). Vas István: Adalék Sziget mv. XVI. századi fejlődéséhez. Zselici dolgozatok V. Kaposvár, 1981. Szerk. Jäger Márta. 99-103. (1551- ben a város összeírásakor a lakosság 1/3-a katonacsalád. A védelmet erősitendő 1556 után építették az Újvárost, amely fontos szerepet játszott az 1566. évi ostrom idején.

22. Az un. Öreg hajdúvárosokon kívül (valamennyinek monográfiája jelent meg az 1960-as évektől kezdve, legutóbb, az 1990-es években Vámospércsé) a kisebb hajdúvárosok is figyelmet érdemelnek, amelyeknek történetét behatóan úgyszólván csak Dankó Imre kutatta, aki kismonográfiákban foglalta össze az alapadatokat a Sajó-hemádmelléki, kőrösközi, dunántúli hajdútelepekről. Jó néhány település volt, ahol a hajdúkon kívül mások is laktak, s e települések erődítettségére vonatkozóan nincsenek adataink általában. Egy palánk, amely látszólag meglehetősen csekély

102