Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.6. írók Eszterházy környezetében

optikai találmányáért. Ugyancsak Széchenyi a mecénása Nagyváthy János mezőgazdasági szakírónak, ő támogatta műve kiadását (Szorgalmatos mezei gazda. Pest, 1791).Érdemes itt utalnunk arra a közismert tényre is, hogy Nagyváthy 1788 óta Pesten felvilágosult szellemű röpiratokat tett közzé, megfogalmazva bennük számos polgári reformtörekvést (Csillagok forgásibúi való polgári jövendölés Lengyelországra. 1790). Jól illeszkedett ebbe a körbe Spissich János (1745-1804) zalai alispán, vukovári jószágigazgató személye is, aki a varasdi „Jóreménységhez” címzett szabadkőműves páholynak volt aktív tagja. Bárány Péter (1763-1829) ekkor már Széchenyi titkára, aki a kanti fdozófiát népszerűsíti magyarul Ewald művének fordítása révén (A köznép megvilágosodásárról. 1791), s ő az első magyar pszichológiai könyv szerzője is. Kant-átültetése azért lehetett sikeres, mert - mint az újabb szakirodalom megállapítja - „a nemesség széles köreinek szimpátiáját nyerte el mérsékelt követeléseivel, de Kant elveit is bemutatta ... és így közvetett úton bár, de mégis a kanti eszméket ismerő felvilágosodási vonal csatornájába terelte a magyar értelmiség széles rétegét”.270

A pesti tanácskozás többi résztvevői sem kevésbé jelentős egyéniségek. A meglehetősen nyugtalan szellemű költő, a református Pálóczi Horváth Ádám, Kazinczy levelezőpartnere, Csokonai barátja ekkoriban Pápán élt, ahová Esz- terházyt is sok szál fűzte, feltehető, hogy kapcsolatuk innen is ered. Horváth Ádám 1789 óta a pesti szabadkőműves páholynak volt tagja, Kazinczy ajánlásával, Árion néven. A társaság tagjaként említett Orczy a költőnek, Lőrincnek László nevű fia (1750-1814), egykori egri diák, a Foglár-féle intézetben tanult jogot, ekkor pedig már Abaúj vármegye főispánja, a rendi nemzeti mozgalom egyik vezetője. Rokonszenvezett a francia felvilágosodás eszmekörével és a szabadkőművesek felfogásával, titkára a jakobinus Szentmarjay Ferenc volt.

Az adatok további felsorakoztatása nélkül is látható, hogy a nemesi rendi reformokat célul tűző, európai mintákat követő, a tudomány és a műveltség emelését elősegíteni kívánó társaság szerveződése a korban előtérbe kerülő „akadémiai tervek” sorába illeszkedik. Tudjuk, hogy ilyenféle tervek már a humanizmus korában, majd Apáczai Csere János elképzeléseiben is felmerültek, de csak most, a felvilágosodás eszméivel együtt jelentkeztek erőteljesebben, ekkor merültek fel a magyarországi tudomány képviselőinek ösz- szefogására irányuló tervek nagyobb számban, kimunkált programokkal. Noha ezek a 18. század utolsó harmadában körvonalazott programok és elképzelések nem jártak messze a megvalósulástól, mégsem volt elég egyelőre a szervező erő a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához.271 így is igen

270 GYÁRFÁS Ágnes: Az első magyar bölcseleti mű és története. Budapest, 1990, 198.

271 KOSÁRY, 562.

128