Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)

évvel később, ugyancsak Lőcsén napvilágot látott a szlovák-latin énekgyüjte- mény is Cantus catholici. Pysne katholicke címmel, így már a környék magyar lakosságán kívül a szlovák is anyanyelvű énekléssel vehetett részt a szertartásokon.

Kisdi mecénási tevékenységének további megnyilvánulásai a katolikus oktatás kassai megszervezésére irányultak. Már 1649-ben letétbe helyezett 30 ezer forintot a kassai szeminárium létesítésére (ezt emlegették később Kisdiá- num néven). Egy évvel később állította ki a helyi jezsuita gimnázium alapítólevelét, majd 1657-ben létrehozta a kassai akadémiát, amellyel bevallott célja volt, hogy egyházmegyéje számára művelt papokat képezzen. A kassai intézmény a királytól a nagyszombati egyetemével azonos jogokat kapott s 1660-ban ténylegesen megkezdte működését.67

Kisdi püspök egy évtized alatt a tisztán protestáns Kassán megteremtette a katolikus művelődés alapvető intézményeit, utódának csak az általa kezdett úton kellett továbbhaladnia. Eredményesen tette ezt Pálffy Tamás, aki egy évtizedet felölelő püspöksége idején (1660-1669) megszilárdította a Kisdi- féle oktatási intézményeket, elődjének alapítványa révén ő indította el az egri egyházmegye papnevelő szemináriumának működését 1665-ben. A Kisdiá- numnak minden téren a bécsi Pázmáneum volt a mintaképe. Mindkét intézményt - a Collegio Romano mintájára - a jezsuiták vezették. Kassa életében természetesen a Jézustársaság megjelenése alapvető változásokat eredményezett. A protestáns városban a konfrontációra kész, militáns rendtagok megtelepedése élénk vitákat váltott ki. Az ott tevékenykedő protestáns hittudományi tanfolyam és a Kisdiánum növendékei között egyre gyakoribbá váltak a hitviták, nyilvános disputációk, amelyekről gyakran megemlékeznek a jezsuita História domus egyes bejegyzései, de sajnos csak szűkszavúan, a részletekre nem térve ki. Csak azokat a vitákat ismerjük tüzetesebben, amelyek nyomtatásban is megjelentek. Az egyik ilyen volt az ún. „kassai hitvita” (1663-1664), a másik pedig a „felső-magyarországi hitvita” (1661-1669) néven ismert pengeváltás, amelynek során mintegy 15 könyv hagyta el a sajtót.68 Végső soron az egri püspök kassai jelenléte, jezsuitákat patronáló aktivitása váltotta ki ezeknek a vitáknak a kirobbanását, ez eredményezte ennek a polemikus irodalomnak a létrejöttét.

67 MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp. 1981, 308-309; Kari A. FISCHER: Die Kaschauer und Tymauer Jesuiten-Universitüten im 17. und 18. Jahrhundert. Namenslisten der Professoren. In: Ungarn-Jahrbuch, 1987, 117-185.

68 ZOVÁNYI Jenő: Sámbár Mátyás és Kis Imre hitvitái s az ezekkel egyidejű hitvitázó művek. In: Theológiai Szemle, 1925, 264-271; Szóbeli hitviták Sárospatakon és Kassán. Uo. 1933-1934, 139-148.

32