Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 2. A jászói évek (1614-1649)
2. A jászói évek (1614-1649) Jászó (ma: Jasov, Szlovákia) Kasától délnyugati irányban mintegy 20 kilométerre fekszik a Bódva folyó völgyében. Premontrei kanonokrendi prépostságát Könyves Kálmán király alapította a 12. század elején. A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt monostor hiteleshelyként szerepelt a középkorban, s egyre gazdagodó könyvtárral is rendelkezett. Az egri káptalan értéktárgyait még a Bocskai-felkelés idején a kassai plébániatemplomban helyezte el, s a Jászóra költözéskor azokat visszakapta, 1614. március 18-án leltár szerint átvette.51 Az inventáriumból rekonstruálható az a könyvanyag, amivel ekkor rendelkezett a káptalan. Szerepel a listán psalterium, antiphonale, több kötetnyi himnusz („liber hymnorum”), graduale, Canisius német nyelvű evangéliummagyarázatai, néhány kötet pedig sajnos ma már azonosíthatatlan („unus liber Hungaricus non compac- tus”). Az ennyiből is látszik, hogy a püspökség könyvállományát ekkor elsősorban a liturgikus művek alkották, a prédikációkhoz pedig német és magyar nyelvű könyvek voltak szükségesek, nyilván a hívek igényeinek megfelelően. Természetesen téves az a megjegyzés, amely szerint az említett könyveket Egerbe vitték volna vissza, nyilvánvalóan a Jászóra költözés indokolta az átvételüket.52 A kassai Szent Erzsébet székesegyház egyébként az 1604-es leltár szerint gazdag könyvtárral (mintegy 150 kötettel ) rendelkezett, jórészt középkori anyaggal (Aquinói Tamás, Bona- ventura, Temesvári Pelbárt, Nicolaus de Lyra, Jacobus a Voragine), így nem okozhatott gondot, hogy az egrieknek a letétbe helyezett műveket kiadják.53 Kilenc évi széküresedés után, 1616-ban került csak ismét sor arra, hogy egri püspököt nevezzen ki az uralkodó. Erdődy Jánosnak azonban szinte semmilyen lehetősége nem maradt arra, hogy főpásztori jogait gyakorolja. Hivatalba lépése után röviddel hatásköri vita alakult ki közte és Gersei Pethő Ferenc jászói prépost között. A helyi egyházi elöljáró és az odaköltözött főpap konfliktusában végül Pázmány érseknek kellett intézkednie.54 Nem sokkal ezután, 1619 őszén ennél jóval súlyosabb csapás érte Jászót. Bethlen Gábor felső-magyarországi hadjárata során a hajdúcsapatok a prépostságot is megrohanták, az ott talált egri kanonokát megölték vagy foglyul ejtették, házaik és birtokaik pedig a harcok során pusztultak el. Itt is olyan események játszódtak le, mint 51 Kassa város olvasmányai. Szerk. MONOK István, Szeged, 1990, 83 (Adattár 15). 52 Uo. 113; az Adattár 11. kötet 168. lap adata csak azt mondja, hogy a káptalan visszakapta a könyveket. 53 Adattár 15,84. 54 PÖL I. 158-159. 25
