Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

I. Rómából Egerbe - 2. A barokk Róma fényei

Mind a vallásos életet modernizálni szándékozó muratorianizmussal, mind pedig a janzenizmus vagy filojanzenizmus eszméivel találkozniok kellett a Rómában tanuló teológusjelölteknek, akik a Collegio Romano gazdag könyvtárában az ilyen témájú könyveket tanulmányozhatták. Egy 1712-es adat szerint hatvanezer kötetet számlált ez a könyvtár, s ez még csak egy volt Róma bibliotékái közül.

A barokk kori Róma történetében szenzációs eseménynek számított Krisztina svéd királynő katolizálása és megtelepedése a pápaság székhelyén.40 1690-ben az ő szalonjában összegyűlt írók, tudósok, művészek hozták létre az Árkádia társaságot, amely a következő évszázadra meghatározta az itáliai irodalmi ízlést. A magyar Árkádia-tagokat már megkísérelte számbavenni a kutatás, tudjuk, hogy közöttük Faludi Ferenc volt a legnevezetesebb, ő római magyar gyóntatóként lett „areas”.41 A Collegium Germanicum Hungaricum alumnusai közül is többen elnyerték később - már főpapként - a tagságot, így például Kollonich Zsigmond váci püspök, majd bécsi érsek, Patachich Ádám kalocsai érsek, Gánóczy Antal váradi püspök.42 De akik nem lettek tagok, azok is benne éltek a társaság által meghatározott szellemi légkörben, ízlésvilágban.

Azzal minden valószínűség szerint számolhatunk, hogy már a teológusnövendékek közül is találkozhattak néhányan az Accademia dell’Arcadia tagjaival, ismerhették műveiket s a pásztori költészet eszményeit, később pedig saját főpapi környezetükben is elősegítették ezeknek terjedését. A rokokó felé mutató „buon gusto” pásztori és bukolikus poétái ideája mindenesetre meghatározó közeget jelentett a Róma szellemi vonzáskörébe került alumnusok számára, főleg akkor, ha azok egyébként is rendelkeztek literátori hajlammal, irodalmi érdeklődéssel.

Az általunk most szem előtt tartott két évszázad természetesen sok változást hozott magával a római szellemi élet történetében, mégis sikerült talán számba- vennünk azokat a legjellemzőbb tényezőket, folyamatokat és jelenségeket, amelyek alakító szerepet játszottak (vagy játszhattak) a 17-18. századi magyar klérus szemléletének, mentalitásának kiformálódásában, s főként pedig a témánkat közelebbről érintő főpapi mecénási tevékenységnek a kialakításában.

40 A Krisztina királynő római tartózkodására vonatkozó kiterjedt szakirodalom összefoglalása és az újabb kutatási eredmények összegezése az 1989-es római konferencia anyagát közreadó kötetben található meg: Cristina di Svezia. Scienza ed alcimia nella Roma barocca. red. W. di PALMA, T. BOV1, Roma, 1990: valamint Wilhelm FRIESE, Königin Christinas Weg nach Rom. In: Religion und Religiosität im Zeitalter des Barock. hrsg. Dieter BREUER, Wiesbaden, 1995, 213-220.

41 SZAUDER Mária: Faludi és a római Árkádia. ItK, 1984, 448-451.

42 SÁRKÖZY Péter: Et in Arcadia ego (Magyarok és a XVIII. századi Itália). ItK, 1983, 246; az Árkádia ízlésvilágáról. Vő: Petrarcától Ossziánig. A költészetértelmezés megújulása a XVIII. századi olasz, irodalomban. Bp. 1988.

21