Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.6. írók Eszterházy környezetében

külföldi szerzők közül jól érzékelhetően a janzenizmussal ésjozefin törekvésekkel szemben használható munkákat részesítette előnyben.

A továbbiakban - az összkép teljessége érdekében - célszerű lesz még azt is szemügyre venni, hogy vajon a püspök a környezetében élő és alkotó literátorok közül kiket juttatott kiadási lehetőséghez, kikkel állt kapcsolatban, s hogyan vélekedetek a kortársak a püspök mecénási tevékenységéről.

3.6. írók Észtérházy környezetében

Még egri kinevezése előtt, váci püspökként Eszterházy igen szívélyes kapcsolatba került Dezsericzky Ince József (1702-1763) piarista házfőnökkel, a magyar őstörténet monográfusával. Ismeretségük feltehetően még Rómában kezdődött, hiszen 1745-1748 között mindketten ott tartózkodtak.254 A piarista historikus a szkíta-hun-magyar rokonságot propagálva vitázott a jezsuita Pray Györggyel ötkötetes művében {De Initiis ac Majoribus Hungarorum Com- mentaria... . Buda, 1748-1760), amelynek példányait 1760-ban úgy adta át az akkor váci püspök Eszterházynak, hogy az első kötet belső címlapjának hátoldalára 14 distichonból álló dicsőítő Carment írt be. A költemény méltatja az Esztcrházy-család ősiségét, s a püspök érdemeit, gratulál váci kinevezéséhez. A kötet jelenleg is az egri Főegyházmegyei Könyvtár tulajdona (L.IV.38. számmal), a „carmen authoris” dedikációjának szövegét alább közöljük. Mivel a piarista szerző már korábban is méltatta a magyarországi művelődés eredményeit, különösen a latin nyelvű költészet és a piarista iskolázás színvonalát dicsérve {Pro cultu litterarum in Hungária... vindicatio, Róma. 1743), joggal tételezhető fel, hogy az általa latin versek révén is megtisztelt püspökkel ilyen kérdésekről - történelemről, irodalomról, iskolaügyről - eszmecseréket folytatott.

Egerbe kerülése után Eszterházyt nyilván erősen lekötötték az egyetemszervezés ügyei, a líceum építésének gondjai, majd a könyvállomány összegyűjtésének munkálatai. Közben azért folyamatosan adott ösztönzést mind egyházi, mind pedig világi Szerzőknek különféle könyvek megírására. Nagy Ferenc törökszentmiklósi plébánosnak például a püspök rendeletére adták ki apologetikus traktátusát {Az egy igaz és boldogító hitnek elei. Eger, 1767). A líceumi tipográfia bocsátotta ki Barta Ferenc jezsuita hitszónoknak azt a prédikációját {A léleknek zengési. Eger, 1772), amely a minoriták új, dekoratív barokk stílusú templomának ünnepélyes felszentelésén hangzott el. Nem kevés öntudattal beszél itt az orator a város dicsőségéről, a régi szentegyház helyén emelt új épület méltóságáról, hangoztatva, hogy „nagyobb lészen eb254 JUHÁSZ Vince: Dese.ric7.ky Ince élete és művei. Budapest, 1915.

118