Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.4. Janzenizmus vagy ortodoxia?
be a könyvanyag összegyűjtése idején? Az ortodox, konzervatív katolikus hitvédelem volt-e inkább jellemző az egri könyvanyagra, vagy - miként azt az Androvics-könyvjegyzék áttekintése mutatja - inkább a reformáramlatok teológiai szerzői szerepeltek nagyobb súllyal az állományban? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ, immár az Eszter- házy-gyűjtemény korpuszának egészét tartva szem előtt. 3.4. Janzenizmus vagy ortodoxia? A 18. század második felében a katolikus egyház keretein belül több racionális eszmeáramlat jelent meg, ezeket Eduard Winter monográfiája a „felvilágosodott reform katolicizmus” néven foglalta össze, s kimutatta, hogy ezek Kelet-Közép-Európában is erősen elterjedtek.237 Mind a német kutató megállapításai, mind Zolnai Bélának korábban a janzenizmussal foglalkozó írásai azt hangsúlyozták, hogy elsősorban az osztrák és német szellemi élet közvetítette a felvilágosodás felé mutató gondolatokat Európa középső és keleti régióiba, Magyarország pedig főként bécsi befolyás alatt állott.238 Árnyaltabban és gazdagabb dokumentációval, de lényegében hasonló álláspontot képvisel Kosáry Domokos korszakmonográfiája is, amely főként a felvidéki evangélikus egyház német orientációjú törekvéseit ítéli progresszíveknek, szemben a katolikus és a református egyház teológiai, tudományos és kulturális jellemzőivel.239 Az újabb kutatások arra intenek, hogy sok tekintetben árnyalni és pontosítani szükséges ezt a kissé egyoldalú beállítást. Először is azt érdemes számításba venni, hogy a 18. századi bécsi udvar jelentékeny mértékben az itáliai kultúra befolyása alatt állt, divat volt benne olaszul verselni, népszerű volt az olasz zene és tánc,240 a császárvárosba akkreditált pápai nunciusok pedig a Habsburg-politikát is erősen befolyásolták, ha nem is mindig sikerrel. Ebből a magyar kultúrával kapcsolatban levonható az a következtetés, hogy korántsem mind német és osztrák hatás az, ami Bécsből érkezik, az alaposabb szemügyre vétel kiderítheti róluk a korábbi olasz eredetet. Másodsorban az 237 WINTER, Eduard: Frühaufklärung. Berlin, 1966, 198-211. 238 ZOLNAI Béla: Magyar janz.enisták. Minerva, 1924, 66-97; 1925, 10-40, 129-164; Uő. A janzenizmus európai útja. Budapest, 1933; Uő. L’état actuel des recherches sur le jansénisme en Europe Centrale. Paris, 1938; magyarul: A janz.eizmus kutatása Köz.ép-Európúbun. Kolozsvár, 1944; Uő. Deutsch-slawische Wechselseitigkeilen in sieben Jahrhunderten. Berlin, 1956, 107-156. 239 KOSÁRY, 283. 240 KANDUTH Erika: Italienische Dichtung am Wiener Hof im 17. Jahhundert. In: Chloe (Beihefte zum Daphnis), Bd. 9, Amsterdam, 1990, 171. 107
