Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Nagy László: A magyar végvári katona és a természet
21. L. Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái. Bp, 1985. 42-43. Vö. Cserei Mihály. Erdély históriája, 1661-1711. Bp„ 1983. (Kiadta cs bevezetővel ellátta Bánkúti Imre) 222. 232, 240, 243, 247-248, 252, 281,292, 311. 22. Oronce Fine: Les Canons et documents très amples touchant l’usage et partique des communs Almanchs que 1’ on nomme Ephémérides. 1551. 35. 23. L. Waczulik Margit: i. m. 1984.108-115. akatonák,, talizmán“ gyűjtésére l.pl. Nagy László: Mihály vajda a magyar históriában. HK. 1990. 3. sz. 1. o. 24. Fernand Braudel: i. m. 1985. 69-74. 25. L. erről a már hivatkozott, kiadás alatt lévő Basta életrajzom mellett Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború, Századok - továbbiakban SZ -11982.4. sz. 673. o. 26. L. erről újabban Nagy László: Tündérkert fejedelme, Báthory Gábor. Bp, 1988. 111-115. 27. Több, az ötvenes ével első felében megjelent tanulmányon kívül történctfclfogásban idesorolható, akár az 1961-ben megjelent „a Bocskai szabadságharc katonai története,“ de sok tekintetben még az 1969-es „Bethlen Gábor a független Magyarországért" c. munkám is. 28. L. Monumenta Hungáriáé historica II. Stcriptores - továbbiakban MHHS - XXVII. k. 25, 28. 29. Magyar Országos Levéltár, Thököly szabadságharc levéltára, G - 2. 3. cs. 30. A brandenburgi sebészorvos életrajzát kiadta E. Consentius: Meister Johann Dietz, der Grossen Kurfürsten Feldscher. München, 1915. A magyarországi tapasztalatairól 1. Héjjá Pál:A tábori egészségügy Buda visszafoglalása korában. Bp, 1936. 31. Bubics Zsigmond: Comaro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-os ostromáról és visszavételéről. Bp, 1891. 190-192. 32. A termésviszonyok alakulására 1. Benda Kálmán főszerk.: Magyarország történeti kronológiája II. k. 1526-1848. Bp, 1983. 509-514. Ez idő alatt kerül a keresztény csapatok birtokába Eszék, Valpo, Eger, Székesfehérvár Lippa, Pétervárad, Bród, Dubica, Bradiska, Nádorfehérvár, Szigetvár, Nis, Vidin stb. 33. Braudel hivatkozott adata mellett 1. Cserei Mihály id. írását, a 21. jegyzet oldalait, valamint a „Magyarország hadtörténete“ I. K. vonatkozó részeit. 34. Fernand Braudel', i. m. 1985. 69-73. 35. Az egyes évek adatait 1. Benda Kálmán: i. m. 1983. II. k. vonatkozó részek. 36. L. Ady Endre: Összes versei Bp. 1956.1. sz. 48.. 37. Erről részletesen 1. Nagy László: A végvári dicsőség nyomában. Bp, 1978. 52. 54, 70. 38. Erről számos adat olvasható többek között Jászay Magda: Párhuzamok és kereszteződések. A magyar-olasz kapcsolatok történetéből. Bp, 1982, vagy újabban Nagy László: Magyarország Európában, a honfoglalástól a közelmúltig. Bp. 1993. 39. Pierre Lescalopier: i. m. 64-96. 40. Klaniczay Tibor: szerk.: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Bp, 1982. 223 -226. 4L Klaniczay Tibor: i.m. 1982. 520. a hivatkozott írást 1. Nagy László: Háború cs politika Rimay János életében. Irodalomtörténeti Közlemények, 1983. 4. sz. 318-339. 43. A Báthoryak uralkodását éppen Bethlen Gábor „hű inasa“, Hídvégi Mikó Ferenc nevezte Erdély igazi aranykorának, a „magyar romlás“-ról a sok egykorú vélemény mellett 1. többek között Péter Katalin e címen megjelent nagysikerű munkáját. 44. Szalay László: szerk.: Galántai gróf Esztcrházy Miklós Magyarország nádora. Pest, 1863 -1866. III. k. 57. Eszterházyak ez a jelentése az uralkodóhoz 1627-ben kelt. 45. Erről részletesen 1. Nagy László: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Bp, 1972. vagy u. ő.: A „bibliás őrálló“ fejedelem. I. Rákóczi György a magyar históriában. Bp,1984. 46. L. Takáts Sándor: Régi idők, régi emberek. Bp. é. n. 7-11. 84
