Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
Az első katonai felvételen (1783) még jól kivehető az erőd, annak bástyái, de a megírás szerint már „Alte” Fesstung Szolnok. A városfalnak már nyoma sem látszik (18. sz. melléklet). A második katonai felvétel szelvényén (1856) a vár falai, alakja már nem vehetők ki, bár a „Festung” megírás még utal a vár helyére (19. melléklet). Zrínyi-Újvár Zrínyi Miklós Montecuccolu erdélyi hadjárata idején kezdett bele a Mura bal partján egy új erőd, Zrínyi-Újvár felépítésébe. A törökök tiltakoztak, a bécsi udvar helyt adott, és elrendelte az erőd lebontását, amelyet Zrínyi, stratégiai okokra hivatkozva, megtagadott. Zrínyi-Újvár több török ostromnak ellenállt, míg végül 1664-ben elfoglalták, ezt követően a várat lerombolták. 1664-ből fennmaradt Zrínyi-Újvár ábrázolása, egy vázlat, amelyet Mon- tecuccoli gróf mellékelt a jelentéséhez Zrínyi-Újvár helyzetéről I. Leopold császárnak (20. sz. melléklet). Zrínyi-Újvár pontos helyéről a mai napig nincs tudomásunk. A fent említett vázlat ill. térkép segítségével az első (1784) és második (1856) katonai felvételeket vizsgálva feltételezhető, hogy a megjelölt ábrázolási forma esetleg a várromjait ábrázolja (21., 22. sz. melléklet). JEGYZETEK 1. Stegena Lajos: Magyarország tcrkcpei a mohácsi vész előtt. Bp. 1991. Tankönyvkiadó 2. Stegena Lajos: Térképtörténet. Bp. 1983. Tankönyvkiadó. 3. A térképek után található jelzetek a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár jelzetei. 4. Az I. és II. katonai felméréseknél azoknak a szelvényeknek a számai szerepelnek, amelyek az adott várakat ábrázolják. 40
