Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
A váraknál elsősorban a térképi ábrázolás fejlődését kívánom bemutatni, a várak történelméről csak vázlatosan annyi említés esik, ami az ábrázolásukhoz kapcsolódik. Az első bemutatott vár, ha ÉNY-ról haladunk, Érsekújvár. Érsekújvár Érsekújvárat 1543-ban kezdte építtetni Váradi Pál esztergomi érsek aNyitra mocsarai között birtokai védelmére a török ellen. A várat végső formájában olasz hadimémökök alakították ki a XVI. sz. végén. Alakja hatágú csillag volt erős bástyákkal. Ezt jól megfigyelhetjük a XVII. sz. elejéről való (feltehetően 1605-ben készült) térkép melléktérképén található váralaprajzon, ahol a török tábor is fel van tüntetve (1. sz. melléklet. A vár fontos szerepet játszott a XVII. sz. történelmében, többször ostromolta a török, Bocskai és Bethlen hadai is elfoglalták, szerepe volt a Rákóczi Szabadságharcban. Ezt követően viszont e nagy erőd fenntartása a Komáromi erőd közelében feleslegessé vált, ezért III. Károly elrendelte a vár lebontását 1725-ben, egyedül a DNY-i bástya maradt meg, ami nyomon követhető az I. katonai felmérés ( 1782) és a II. felmérés (1840) szelvényein. Jól megfigyelhető még a négyzetes hálózatú utcarendszer (2., 3. sz. melléklet). Győr Győr helyén, Érsekújvárral ellentétben, már a rómaiak óta különböző erődítmények álltak. 1529-ben a török közeledtére a várkapitány felgyújtana a várat és elmenekült. 1537-ben kezdték az erődítményt bővíteni és megerősíteni, és Győr a dunántúli főkapitányság székhelye lett. 1562-től olasz építészek vesznek részt a vár átépítésében, erős falakat, fülesbástyákat építettek. 1595-ben megkezdték a megsérült védőművek javítását, korszerűsítését, amelyet az 1660-as években fejeztek be. A munkálatok nyomon követhetők Johan Ledentu által 1639-ben, Martin Stier 1660 körüli, majd Marco Vincenzo Coronelli 1680-86 között készült Győri vár alaprajzának az ábrázolásával (4., 5., 6. melléklet). 37
