Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában
7 A magyar várak modem építészettörténeti vizsgálata Gcrő László nevéhez fűződik. E témakör régészeti szakirodalmát is összegzi Marosi, i. m. 1991. (1. a 3. jegyzetet). 8 L. pl.: Makkal László'. Pest megye története 1848-ig. Pest megye műemlékei. Bp. 1958. (Pilis vármegye településtörténete); Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. Bp. 1968.; Maksay Ferenc: A dunántúli településrendszer a XVI-XVII. század fordulójáig. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője. Veszprém, 1976. 9 E szempontból vizsgáltuk a korszak két legújabb nagy szintézisét: Magyarország hadtörténete. Főszerk. Liptay Ervin. I. Bp. 1984. Egyikben sem találkozunk egy különálló, általános történeti földrajzi ismertetéssel. Ugyanakkor számos utalás, megállapítás történik e tárgykörben, mintegy kiegészítésként a fő témához. 10 Fel kell hívnunk a figyelmet ehelyütt a Zrínyi Kiadó gondozásában megjelenő kis vár- monográfia-sorozatra, amelynek kötetei, változó színvonalon és formában ugyan, de a témájukból adódóan mégis elég nagy figyelmet szentelnek c kérdéskörnek. 11 Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a legmodernebb szakirodalomban is csak a hagyományos, a középiskolai történelematlasz szintjén mozgó térképeket találjuk. A durva ábrázolásmódra jellemző példa a Kartográfiai Vállalat által kiadott Történelmi világatlasz (főszerk. Dudar Tibor. Bp. 1991.) 188. oldalának I. térképe (A tizenötéves háború és a Bocskai-szabadságharc), amelyen Bocskai hajdúinak Kassáról Kolozsvárra vezető útját az Ecsedi lápon keresztül húzott egyenes vonal jelöli. 12 Magyarország régészeti topográfiája. Bp. 1966-, . Veszprém megye. A keszthelyi és tapolcai járás.; 2. Veszprém megye. A veszprémi járás.; 3. Veszprémi megye, a devecseri és sümegi járás.; 5. Komárom megye. Esztegbm és a dorogi járás.; 6. Békés megye. A szarvasi járás.; 9. Pest megye. A szobi és váci járás. Előkészületben Békés, Fejér, Pest és Szolnok megye további kötetei. 13 Az MTA történettudományi Intézetének 1991-93. évi kutatási koncepciója. Történelmi Szemle, 1991/1-2. 134-135. 14 Méri István: Beszámoló a tiszalök-rázompusztai és túrkcve-mórici ásatások eredményéről II. AÉ 81. (1954) 138-154. 15 Ezt jól tükrözi Györffy György: i. m. és Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I-IV. Bp. 1890-1913. forrásbázisa. 16 L. erre nézve mindenekelőtt: Bodor Antal - Gazda István: Magyarország honismereti irodalma. 1527-1944. Bp. 1984.; továbbá Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I. Bp. 1951. vonatkozó részei; Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Bp. 1970. vonatkozó részei; Magyarország története. 3/1-2. 1526-1686. Bp. 1985. irodalomjegyzéke. 17 A csekély számú kiadott hadinapló közül 1. pl.: Szakály Ferenc (kiad.): Bernardo de Áldana magyarországi hadjárata (1548-1552). Bp. 1986.; Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról. 1686. Ford. Mollay Károly. Bp. 1986. 18 L. pl. Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. I-II. Pest, 1863.; Szilády Áron: Török-magyar kori államokmánytár. 1540-1699.1-VII. Pest, 1868-1872.; Bubics Zsigmond: Comaro Frigyes velencei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Bp. \?S\:,Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához. 1552-1600. Eger. 1897.; Tukáts Sándor- Eckhardt Ferenc-Szekfü Gyula: A budai pasák magyarnyelvű levelezése. 1. 1553-1559. Bp. 1915. Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I-III. Bp. 1915-17.; Fekete Lajos (szerk.): Türkische Schriften aus dem Archive des Palatínus Nikolaus Esterházy. 1606-1645. Bp. 1932. Thököly Imre levelezését 1. pl.: Torma Károly: Késmárki Thököly Imre és néhány főbb hívének naplói. 1686-1705. MHHS XXIII. Pest, 1868.; Thaly Kálmán: Késmárki Thököly Imre naplói,... MHHS XXIV. Bp. 1878. 98
