Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Domonkos György-Hatházi Gábor. Új módszerek és lehetőségek a törökkori hadtörténeti topográfia kutatásában

szórványleletei is (terepbejárás, kiszállás, ajándék). Ezek pontos helymeghatározásuk révén további támpontot jelentenek egy település azonosításához. Utóbbi esetben a lelőhely települési jellege nem minden esetben tisztázott.

Végezetül meg kell említenünk a hadmozgások, portyák irányait, kiterjedését régészetileg visszatükröző, elrejtett pénz- és kincsleleteket. Ezek záróérmeinek vizsgálata (típusa, kibocsátási ideje, kopott-e, avagy verdefényes) viszonylag pontos kormeghatározást ad, esetleg lehetővé teszi az írott forrásokkal történő összevetést is. Adott időben, adott' helyen észlelhető sűrűsödésük harcokat és menekülőket jelezhet. A kincs- és érmeleletek, valamint irodalmuk esetenként nyomon követhető a korábban már említett régészeti bibliográfiákban és jelentésekben is. 6 Teljességre törekvő felgyűjtésükhöz azonban elengedhetetlen az 1902 óta megjelenő Numizmatikai Közlöny feldolgozása. A munkát megkönnyíti, hogy a folyóirat rendszeresen közli 1932 óta az éves numizmatikai szakirodalmat,57 és 1934-től az országban előkerült éremleleteket, hely és kormeghatározással, az alapvető éremtípusok ismertetésével.58

4. Természetföldrajzi rekonstrukció, klimatikus viszonyok

Az általunk rendkívül fontosnak tartott utak nyomvonalának tisztázásához és térképre viteléhez elvi alapként az I. katonai felmérés térképeit, s az azokhoz kapcsolódó országleírást javasoljuk felhasználni.59 Ez utóbbi egységes szempontok szerint, s jellegénél fogva katonai szemszögből vizsgálja a 18. század végi ország földrajzát, s ezen belül persze az utakat is. Tudatában vagyunk, hogy mekkora veszélyeket rejt magában a 18. századi állapotokat mechankusan visszavetíteni a törökkorra. Több mint valószínű, hogy az 1. katonai felmérésen ábrázolt település- és úthálózati viszonyok már a Rákóczi- szabadságharc utáni „konszolidációs“ időszakban alakultak ki. Ezért az úthálózat hitelességét a 14-17. századi régészeti lelőhelyekre alapozott, történeti forrásokkal egybevetett településhálózati térkép segítségével tanácsos ellenőrizni, amely a természeti tényezők befolyásoló hatását is tükrözi.

Az általunk elképzelt természetföldrajzi rekonstrukció természetesen nem előzmény nélküli. Kimunkálására elsőként Kogutowitz Károly tett, véleményünk szerint meggyőző kísérletet.60 Munkája alapjaként ő is az I. katonai felmérést használta, esetenként talajtani vizsgálatokkal kiegészítve.

95