Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Nagy László: A magyar végvári katona és a természet
azonban ellenőrizni kellett, ha egy-egy parancsnok nem akart teljesen kiszolgáltatottja lenni az ellenség által esetleg lefizetett kalauznak. Az viszont már ugyancsak elgondolkoztató; a török hadvezetés honnan tudta, hogy a fősereg hadbavonulásának irányában merre találhatók azok a vízlelőhelyek, ahol egy- egy hadjárat előtt napi járóföldenként kutakat fúrhattak, így kerülvén el a fertőzött vizek fogyasztásából eredő járványokat Magyarországon. Mindez újra és újra aláhúzza az interdiszciplináris kutatások fontosságát; jelen esetben a történelem vagy hadtörténelem tudományok a földrajztudományokra való ráutaltságát, ha a történész vagy hadtörténész nem akar téves következtetésekre jutni egy-egy hadvezér vagy hadjárat értékelése kapcsán. A tudomány és a hadviselés szoros kapcsolatát érdekesen példázza többek között Thann András XVII. század második felében élt evengélikus lelkész 1659-ben készített wittembergi disszertációja, amely „Politikai-metematikai értekezés a katonai építészet köréből“ címet kapta. Miután tézisei bevezetésében a háborúskodást ostorozva és elítélve kifejti: „Nincsen üdv háború révén, békét kérünk mindnyájan tőled“; 27 pontban értekezik a hatásos erődítmények követelményeiről. Filozófiával elegy értekezését az alábbi zárókövetkeztetésekkel fejezi be: „ 1. Méltán tarthatjuk azokat a legjobb erődítményeknek, melyek megfelelő síkságon, hajózható folyók mellett fekszenek. 2. Semmiképpen sem hasonlíthatók ezekkel össze azok, amelyek hegyeken vagy más magasabb helyeken vannak, nemcsak azért, mert nem bírják el a vízszintes bombabecsapódásokat, hanem azért is, mert szabad utat engednek az aláaknázásnak. 3. Sokkal kisebb jelentőségűek azok az erődítmények, melyek lejtős helyeken épültek, mert bizony igaz az, hogy mencsak a hegy, hanem a város közelében fekvő domb is megnehezíti a védelmet. 4. Megvan a lehetősége annak, hogy bevehetetlenné tegyünk egy várat, hogy elegendő katona és elégséges élelem esetén semmiféle, még bármilyen vad ellenséges erő se tudja bevenni. 5. A földrajzi fekvés miatt „bevehetetlen vár“ fogalmát a gyakorlati tapasztalattal rendelkező hadvezérek általában kétségbe vonták. Valamely vár védhetőségének a természeti környezet mellett számos más előfeltételét is számbavették, különböző módon ítélve meg az eseményeket. Egy érdekes példa ennek alátámasztására a magyarországi törökellenes hadszíntérre hívott Giorgio Basta tábornok 1598-as szemlejelentése a magyarországi törökellenes 72
