Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
Az első katonai felvétel szelvényén (1784) jól kivehető a vár alaprajza, bástyái, amelyek lényegüket tekintve a XVII. sz. végétől nem változtak (7. sz. melléklet). A francia-osztrák háború során 1809-ben a franciák a vár erődítményeit felrobbantották, ezután a vár hadi jelentősége megszűnik, 1820-ban megkezdték a bástyák, falak lebontását, az árkok betömését. AII. katonai felvétel szelvényén jól nyomon követhetők a változások. Csak az ÉK-ÉNY-i falon levő 3 bástyát ábrázolták (Kastély, Duna, Szentgyörgyi bástyák) a többi ebben az időben már nem állt (8. sz. melléklet). Napjainkban már csak az ÉNY-i Kastély bástya áll. Komárom Komárom vára 1541 után Magyarországon a török elleni védelem legfőbb erődítménye lett, amelyet a török soha nem tudott bevenni. 1572-ből való Giulio Turco: „Castello de Comar” a komáromi óvár alaprajzát mutatja be akkori állapotában (9. sz. melléklet) 1594-ben a várat olasz mesterek átépítették, ezt láthatjuk Johann Ledentu 1639-es váralaprajzán (10. sz. melléklet). 1663-73 között III. Ferdinánd parancsára új várrészt csatoltak az óvári részhez. Ez az állapot az I. katonai felvétel (1782) szelvényén látható. Külön meg van írva a „neue” és az „alte” Festung. Érdekes megfigyelni viszont, hogy a régi és az új vár egymáshoz képest levő helyzetének az ábrázolása helytelen. Az óvárhoz szimmetrikus körben épült az újvár, mint ez a későbbi ábrázolásokon látszik, itt viszont nem (11. sz. melléklet). Az országleírás így említi az erődöt: „Az erődítményben kaszárnyák, sütőházak és élelmiszerraktárak vannak”. A komáromi vár a gyakori földrengések következtében olyan rossz állapotba került, hogy II. József 1783-ban elhatározta a vár eltörlését. Azonban, pont ellenkezőleg, a napóleoni hadjáratok alatt a vár helyreállítását rendelték el, és ez alkalommal épült ki a város körül az a 14 km hosszú erődítményrendszer, amely a Duna jobb partjára is átnyúlt. Komárom belvárosát pedig 5 km hosszú várfalrendszerrel, az ún. Werkekkel vették körül (ezt nevezték Nádor vonalnak). Ez jól látható a II. katonai felmérés szelvényén, amely 1840 körül lett felvéve. Itt már a régi és az új vár ábrázolása is helyes, és jól kivehető a Komárom körüli erődrendszer (12. melléklet). 38
