Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Jankó Annamária: Végvárak az I. és II. katonai felmérés térképein
változhatott lényegesen az előző századokéhoz képest. Gyakran feltüntetnek a térképeken az előző századokból megőrzött adatokat, így találhatjuk meg már elpusztult várak, települések maradványait. Páratlan értékű a névanyag, a földrajzi és településnevek egyaránt. A II. katonai felmérés I. Ferenc osztrák császár idejében a napóleoni háborúk kényszerítették a hadvezetőséget jobb, új térképek készítésére. A felvétel méretaránya szintén 1:28.800 volt, egy szelvény mérete 64x46 cm. A felvételi szelvények színesek, kéziratosak, és a saját korukban titkosak voltak. A felvételt 1806-ban kezdték meg, és többszöri megszakításokkal 1869-ig tartott. A magyarországi részt 1829-1866-ig vették fel. A második katonai felmérés pontosabb geodéziai alapokra épül, mint az első, korszerűbb a vetülete, fejlettebbek a felvételi módszerek, pontosabb a domborzat ábrázolása, és természetesen a terep, így a települések, utak, vizek változásait jól tükrözi. A végvárak, várak ábrázolásának fejlődése A végvárak egy része a XVIII. sz. folyamán elpusztult, vagy szándékosan felrobbantották, vagy a helyreállítását nem szorgalmazták, ezeket a felmérés idején már nem ábrázolták, legfeljebb romként. De számos vár fejlődése nyomon követhető a különböző korú térképi ábrázolásokon. A bemutatásra kerülő várak kiválasztásánál különböző szempontok játszottak szerepet, elsősorban a rendelkezésre álló térképi anyag megléte, ill. a különböző ábrázolási formák bemutatása. Összehasonlításként korábbi váralaprajzi ábrázolások is szerepelnek, köztük pl. a XVI. századból származó Giulio Turco olasz hadmérnök várfelméréseinek eredetijéről készült másolatok. Ahol van anyag, a XVII. századból, sőt esetenként a XVIII. század elejétől is szerepelnek váralaprajzi ábrázolások. Minden vár esetében bemutatásra kerül az I. és II. katonai felméréseken a várak alaprajzi ábrázolása. 36
