Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Kónya Péter: A Sárosvármegyei várak és más erődítmények az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben
hetek, s nem is méltó, mert eleven kútja sincs. Azzal biztatni sem kell, példája az trencséni díb-dáb vár az olyan helyeknek.”31 Maga a fejedelem is felrobban- tatni ajánlotta: „... mivel ezért Kapivára nem oly hely, a ki magát az ellenség ellen oltalmazhassa, tovább is a benne található rést hordássá ki. Holott penig azalatt az ellenségnek közelítésérül bizonyos híre érkeznék, ámbár még valami élés benn találhatnék is, gyújtássá fel és a benne lévő guamizont küldje Eperjesre.”32 Végre 1709 őszén Telekessy kuruc parancsnok felgyújtana.33 Palocsa vára Sárosvármegye közül az egyetlen, mely nemcsak II. Rákóczi Ferenc felkelésekor állt, hanem túl is élte őt. A vár őrvárként, az Ólubló felé, és tovább Lengyelországba vezető országút mellett, valószínűleg már a XII. században épült. Első lakói palóc határőrök voltak, amire a vár és az alatta fekvő volt mezőváros neve emlékeztet. A terjedelmes váruradalommal együtt rövidebb szünetekkel a XVI. század elejéig a király birtoka volt. Majd a Palocsay család tulajdona. A vár nagyrészt elavult erődítéssel rendelkezett, ezért a XVII. században már nem is számított komolyabb erődítménynek. Thököly Imre felkelése alatt sorsa ismeretlen. A kilencvenes években császári sereg állomásozott benne és mind abban az időben, mind később a vár alatt egy várállomás volt.34 II. Rákóczi Ferenc felkelése alatt 1703. októberig kurucok szállták meg.35 1707 őszén a Lengyelországban toborzott császári katonaság ostromolni akarta, de Bertóty Ferenc kurucai visszaverték. 1710. júliusában már a császári hadsereg tartózkodott benne.37 Az utolsó, a XVII. században létező vár Sáros vármegyében Sóvár vára volt. AXIII. század nyolcvanas éveiben épült Soósújfalu fölött, nem messze a sóvári sóbányáktól. Keletkezése óta a Sóvári Soós család székhelye volt. Védőrendszere még a középkorból származott és emiatt, továbbá a fekvése miatt is a XVII. században már nem bírt jelentős hadi szereppel. Sóvári Soós György, a Wesselényi összeesküvés résztvevője, hosszas per után birtokai kétharmadát (és közte Sóvár várát is) elvesztette, ezek az államkincstár kezébe jutottak.38 Később a források már hallgatnak róla. A sárosvármegyei váraknak az utolsó Habsburg-ellenes felkelésekben való részvétele egyúttal az utolsó komoly hadi szereplésük is. Az 1715-i ország- gyűlés törvénycikkei értelmében Kapi és Sóvár várát leromboltatták. Palocsa várát azonban az országgyűlésből kiküldött bizottság nem várnak, hanem kastélynak minősítette és így nem döntötték le.39 227
