Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai
48 KA. AFA. 1557/12/13. Kiadta lllésy János: Várvizsgálatok 1557 5X-ban. in: H. K. VII. (1894) 58-65. (a továbbiakban lllésy. 1894.) Pisára. ÖStA. KA. Hofkriegsratprotokoll, (a továbbiakban HKR. Prot.) Bd. 139. Exp. föl. 23.; Pisa 1555-ben még Sáros és Huszt várak erődítésén dolgozott. „architectus Regius circa arces Sáros, el Hwzth HKA. HU. RN 5. fasc. 1555 sine dato. fol. 24. 49. Az erődváros megjelenését a magyar hadszíntéren Győr vára kapcsán Gecsényi Lajos mutatta ki. Gecsényi. 1991.; Schwendi terveire ld. KA. HKR. Prot. Bd. 145. Exp. föl. 175. 50. AMK. Xchw. No. 2845. Lőcse 1566-ban 525 forintot fizet egy kassai bástya építésére: Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára. Összeállította Hain Gáspár. Bp., 1988. 99. (a továbbiakban Hain. 1988.) 51. KA. AFA. 1570/11/ad 1. No. 12 52. Geőcze. 1894. 668.; AMK. Schw. No. 3766. 53. HKAHFU. RN 54.1588 szept. föl. 60-61. A pecsétes országos levéltárbcli eredetiről kiadta: LR. : Révay Ferencz jelentése a magyarországi végvárak állapotáról 1588-ban. in: T. T. 1894. 41-42. Arégészcti ásatások eredményei is alátámasztják az itt elmondottakat. Ezekre lásd JozefDuchon kéziratos munkáját (Prehl’ad vyvojom opevnenia mesta Kosié. Od predmest- skej fázy po 20. storocie. Kosice, 1989. december.), melynek használatáért ezúton mondok köszönetét. 54. Tutkó József: Szabad irályi Kassa városának történelmi évkönyve. Kassa, 1861. 111. 55. Ezek azonban minden bizonnyal a város tulajdonát képezték. 56. KA. AFA. 1562/1/1.; HKR. Prot. Bd. 142. Exp. föl 40. 57. KA. HKR. Prot. Bd. 145. Exp. föl. 52. ,,Hans Schmidt Zeugwarth Zu Cascha Bill vmb Mer Werchleüt Zu der Arttalareij. " 58. E. 211 Series I. 1. fasc. föl. 188. és 197-200. 59 ,,alléra Chuka, alléra verő Sutoris " Kemény Lajos: Magyarországi ágyú- és harangöntők. in: Archaeologiai Értesítő (a továbbiakban A. É.) XXIII. (1903.) 219. 60. E. 211. Series I. 2. fasc. föl. 530-531., 534., 541., 566., 579., 598., 624., 659. stb. 61 Lambrecht. 1915. 69.; Státny Oblastny Archív, Kosice, (a továbbiakban SÓBA.) Abovská zupa. Kongregacná zápisnica. 1633-1641. föl. 276. 62. KA. HKR. Prot. Bd. 188. Exp. föl. 50. 63. A kufére, mint mészmertékre sajnos nem rendelkezünk pontos adatokkal. Bogdán István összefoglalója is pusztán bormértékként említi (1 kufc bor=600-l 800 liter). Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértekek 1874-ig. Bp., 1991.456-E (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV. Lcvéltártan és történeti forrástudományok 7.) (a továbbiakban Bogdán. 1991.) 64 A kanóc leggyakrabban alkalmazott korabeli mértékegysége a kötés (kötcg)=Busch volt, melynek pontos nagyságára eddig nem kerültek elő megfelelő adatok. Len-kender mértékként ismeri Bogdán István, s nagyságát 10-20 marokban határozza meg, mely az általában kenderből készült kanócra is valószínűsíthető. Bogdán. 1991. 410M11. 65. „ein Rieß Papír,égj keotis Papiros",azaz a német Ries korabeli megfelelőjeként a magyar nyelvben nemcsak a rizsma, hanem a kötés és (miként azt Bogdán Istvántól is tudjuk) a köteg szó is élt. 1 rizsma/kötés papír=20 konc írópapír=480 ív írópapír. Bogdán. 1991.480. 66. Az említés sorrendjében E.211. Scries I. 1. fasc. föl. 188., 142.; uo. Series II. 25.t. fol.106., 97. és 107.; uo. Scries 1. llfasc. föl. 169. 67 Kemény Lajos: Kassai fegyvergyártókról, in: A. É. XXV. (1905)270-274. (a továbbiakban Kemény. 1905.) 68 E.211. Series I. l.fasc. fol.148., 150., 173., 175., 239., 151. 69. E. 211. Series I. l.fasc. föl. 178., és uo. 2.fac. föl. 295. 70. E.211.Series I. 2.fasc. fol.659„ 662., 685., 570., 686., 658., 534., 530-531. 71. E. 211. Series I. l.fasc. fol.242-243., 259., 266. és uo. 2.fasc. föl.599. 214
