Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai

2. Az itt felvázolt kép magában foglalja a magyarországi végvárrendszer szervezetének témakörében folytatott eddigi kutatásaimat. Mivel a feldolgozás folyamatosan zajlik, a levéltári jelzetek felsorolásától a helyhiány miatt eltekintek.

3. ,,sibi non solum Ciuitalis Cassouiensis, uerum eeliam inparlibus illis [ti. superioribus P.G.] aliorum omnium flnitimorum locorum, totiusque ditionis Caesareae Maiestalis etc. curam, et custodiam ” rendelte cl Thelekcssynck a föhcrcegi utasítás. Magyar Országos Levéltár, (a továbbiakban MOL.) E.136. Magyar Kamara Archívuma, (a továbbiakban MKA.) Divcrsac Instructioncs. (a továbbiakban Ef. 136.) ó.fasc. No.173. „INSTRVCTIO Egregio fidelj nobis dilecto, Emerico Telekesij supremo Sacrae Romunorum Caesareae Maiestalis Domini ac genitoris nostri collendissimj in partibus superioribus Regni Hungáriáé bellj Capitaneo, data. " 1559. május 8. Bées. Thclekessy főapitányságára lásd Komáromy András: Thelekessy Imre. 1497-1560. in: Hadtörténelmi Közlemények (a továbbiakban II. K.) II. (1889) 670-672.

4. Az átvételre vonatkozó legfontosabb iratokat a bécsi Hofkammerarchiv őrzi. Österreichisches Staatsarchiv, Wien. (a továbbiakban ÖStA.) Hofkammerarchiv. Hoffinanz Ungarn, (a továbbiaban HKA. HFU.) RN 3.fasc. 1552. jan-febr. A város átadásának leghitelesebb összefoglalása Veress Endre: Izabella királyné. Bp., 1901. 342-343. (Magyar történeti Életrajzok.)

5 Serédy Györggyel Ferdinánd már 1551 decemberében tárgyalásokat kezdett a kassai kapitányság elfogadásáról. A beiktatásra végül a város királyi kézbe kerülése után 1552. január 27-én került sor, amint erről Serédy hitlevele tanúskodik. MOL.P.419. A Károlyi család nemzetségi és fóti levéltára. Bosnyák család. Fasc.41. föl.6.; MOL.P.ll. A Balassa család levéltára. A család által lajstromozott iratok. Scries XIII. Fase. AU. fol. 47-48.

6. HKA. HU. RN 3.fasc. 1552. márc. fol 7-8. „ Vnnd demnach Casche am gelegen orl ist Zue Alletlaij Sachen, der man Zue erhlatung Lanndt vnnd Leülte bedarjf; dergleichen in Hungern nil wol Zufinden, so wiert die Khunigliche Maiesläl sondrer nocz auch nodturjft erfordern, Das !r Maiestät ain ansehenlich Zeughauß Zu Casche aufrichtn lassen, dann da alles, was Zu ainem solchem hausse vonotten so wol vnnd leicht alß ijrgencz annderswo Zuebekom- men. Im Zijps gefgellet ain Zimblich Kupffer, So ist das Neusol auch nit weit, Eisen vnnd stell ist ain Vberflus, Zin vnndpleij kan man leichtlich dahin bringen, holcz souil vnnd wie mans bedarf. In Summa da gehet nichts ab, das nil mit geringen oderJe leidlichen Vncosten kan erczeuget werden. - Das wasser die Conradt Zue deutsch, hungerisch harnalh genent, ainf Zimblicher flies rinnet fur der Stadt vber in die Teisse, derhalben auch nit Allain Nassarnschieff Zue ijeder Zeit, sounder die auch, was grosser seint, wo nil Zue ijder Zeit, doch wann die wasser ain wenig anlauffen, mögen in die Teisse ge/urt werden. So ist an genantem wasser an den ortten, da es auß dem Zijps kompi, auch nil weit dation holcz genueg, das man biß an Casche auf dem wasser die schief aida Zumachen bringen kan. "

7. Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában a XII. század közepétől a XVIII. század végéig. Bp., 1991. 90-108. (a továbbiakban Heckenast. 1991.)

9. Kassa város erdeiről Halaga, Ondrej R. : Silva negra a lcsy kosického domínia. in: Zborník Lesníckeho, drevárskeho a polovníckeho múzea XIII. (1985) 63-81. (a továbbiakban Halaga, 1985.)

10. Kurzman, Gerhard: Kaiser Maximilian I. und das Kriegswesen der österreichischen Länder und des Reiches. Wien, 1985. 151. (Militärgcschichtlichc dissertationen österreichischer Universitäten 5.) (a továbbiakban Kurzman. 1985.)

11. Schmidtchen, Volker: Bombardon, Befestigungen, büchsenmeistcr. Von den ersten Mauerbrechern zur Belagerungsartillcric der Renaissance. Eine Studc zur Entwicklung der Militärtechnik. Düsseldorf, 1977. 172. 513. jegyzet, (a továbbiakban Schmidtchen. 1977.)

12. Kurzman. 1985. 151-152.

211