Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Pálffy Géza: A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai
hadszertárak rendszerének kiépítéséhez. Mintául szolgált számára az innsbrucki régi Zeughaus, melyet még Habsburg Zsigmond főherceg alapított székvárosában. Ez azonban a tüzérség egyre rohamosabb fejlődésének ekkor már nem felelhetett meg, így I. Miksa egy új, korszerűbb hadszertár létrehozására kényszerült. Ez 1500-1505 között épült fel immáron Innsbruck városán kívül. Az új hadszertár mellett pedig fokozatosan születtek meg azok a melléküzemek, műhelyek (hámorkovács- és kerékgyártóműhelyek, lőpormalmok, salétromraktárak, ágyúcsőfúrómalmok stb,), melyek a császári hadsereg és a hadszertár állandó hadfelszereléssel és hadianyaggal való ellátásáról gondoskodtak.10 Az innsbrucki hadszertár létrejöttét továbbiak követték, melyek a határvédelem szempontjainak megfelelően alakultak ki. A breisachi hadszertár a francia határ, a lindaui pedig a svájci ellátásáról gondoskodott. A déli, itáliai védelmi vonalon a trienti - mely például 1509-ben a paduai hadjárat idején szolgált hadműveleti bázis céljára —, majd 1516-tól a veronai játszott meghatározó szerepet. Miksa már uralkodása kezdetén tervbe vette a bécsi, grazi, görzi, laibachi és osterwitzi Zeughausok felépítését is, ezekre azonban a magyar végvárrendszer szempontjából majd oly jelentőssé váló bécsi kivételével csak uralkodásában utolsó esztendeiben kerülhetett sor.12 A császári Zeughausok élén hadszertárnokok (Zeugwartok) áltak, kiknek vezetőjéül Miksa 1503-ban egy főhadszertárnokot (Obrister vagy Oberster Hauszeugmeister) állított Bartholomäus Freisieben személyében. Freisieben, aki korábban Zsigmond főherceg szolgálatában állt, 1493-ban az innsbrucki szertár vezetője lett, majd megbízást kapott az osztrák területek tüzérségi felszerelésének számbavételére.13 1495-ben részt vett a bécsi hadszertár létrehozásában, 1500-ban pedig már Tirol főhadszertárnoka volt. A központosítás utolsó lépcsőfokát az osztrák tartományok föhadszertárnokává történő 1503. évi kinevezése jelentette. Székhelye ekkor még Innsbruck maradt. Az új tisztség felállításával a császár reformja a tüzérségi hivatalszervezet terén teljessé vált.14 A Miksa által megteremtett szervezeti keretek I. Ferdinánd idején még szilárdabb és szerteágazóbb rendszerré váltak.15 A Bécshez egyre közeledő oszmán hódítás következtében ugyanis egyre sürgősebbé vált, hogy a hadszertárak rendszerét az osztrák területek ezen új határvidékén is kiépítsék. A magyarországi végvárak esetében a folyamat német hadszertárnokok alkal186
