Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Varga J. János: „Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok...” A természeti környezet szerepe a dunántúli végvári harcokban
4. Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfü Gyula: A budai pasák magyar nyelvű levelezései. I. Bp. 1915. 150., 155. 5. Szalay Ágoston: Négyszáz magyar level a XVI. századból 1504-1560. Pest, 1861.334-335. 6. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL) Batthyány cs. It. P 1313. 252. es. sz. n., P 1315 2. cs. Batthyány Ádám iratai 1631-1639. 59-60. f. 7. A „Kanizsával szembeni főkapitányság” 16 erősségében az 1630-1640-cs években 883 lovas 1220 gyalogos katona, összesen 2103 fő teljesített szolgálatot. Ez erősségenként 131 fős átlaglétszámnak felel meg. - Batthyány cs. It. P 1313. 252. cs. sz. n. - Az 1655:3 te. szerint Kapomakon 100 lovast és 100 gyalogost, Pölöskén 200 lovast és 100 gyalogost, Egcrszegen 300 lovast és 150 gyalogost. Egerváron 25 lovast és 50 gyalogost kellett tartani. Ezt a létszámot csak az 1680-as években sikerült elérni egyes végvárakban. - Degré Alajos-Ger- gelyjjy András- Valter Ilona: Az egervári vár története. Zalaegerszeg, 1969.36-37.; I. még az ide vonatkozó törvénycikket. 8. MOL Sibrik es. lt. P 1865. 1. cs. 4. tétel, 1648-1664. 1. f. 9. Magyar levelek a XVI. századból. XI. közi. Történelmi Tár (továbbiakban: TT.) 1911. 558. 10. I. m. VII. közi. TT. 1910. 402^103. 11. A végvárak egymás között is kapcsolatot tartottak. 1654 novemberében a Veszprém alá vonuló török a környező erősségeket is veszélyeztette, ezért a vázsonyi kapitány figyelmeztette a sümegieket: Ez éjjel (ti. 5-én) éjfél után érkezik vázsonyi kapitány uram levele - írja Kassa Ferenc sümegi franciskánus -, melyet bevevén értettük, mit írjon őkegyclmc, hogy ... lüvésck sokaságát hallotta s az dobszót és trombitaszót hasonlóképpen (ti. Veszprém irányából), s írja azt is, hogy vigyázásban legyünk mindenfele, mert nem tudjuk, az pogánynak mclyfelé vagyon szándékjok.” — Éri István: Nagyvázsony. Bp. 1969. 33-34. 12. Magyar levelek a XVI. századból V. Közi. TT. 1908. 447. 13. Hírközlés céljából külön lövőszerszámokat tartottak a várban. Nádasdy Tamás szervitora, lukafalvai Szarka Pál írta a nádornak 1561-ben: „Ennek is az Dömölknck volna valami kicsin erőssége, csak az héján vagyon, hogy három avagy négy szakállás kellene belé, hogy mihamarébb hírt tehetnénk belőle.” - Magyar levelek a XVI. századból. XI. közi. TT. 1911. 542. - Török István szentgyörgyvári kapitány írta Batthyány Ádámnak 1643-ban: „Az minémű hírlövő mozsarunk vagyon, igen kicsin, úgyhogy csak Zalavárban, Szcntgróton és keszthelyen sem hallani. Az helctt jobb és öregebb adassék, kívánom, mert cl is szakadozott. -MÓL Batthyány cs. It. P 1313. 252. cs. sz. n. 14. A jelzőrendszer eredményes működéséről számol be Ormányi Józsa sümegi kapitány. Egyik levelében arról ír, hogy 1561 nyarán a törökök Szcntgrótot kezdték ostromolni, de a környező várak figyelmeztető lövéseit hallván, visszavonultak. - Magyar levelek a XVI. századból. I. közi. TT. 1907. 141. 15. MÓL Batthyány cs. It. P 1313. 252. cs. sz. n. 16. Zolncty László: Vadászok a régi Magyarországon. Bp. 1971.43. 17. MÓL Batthyány es. lt. P. 1315. 2. cs. Batthyány Ádám iratai 1644. 77. f. 18. Magyar levelek a XVI. századból. VI. közi. 1909. 221-222. - Olykor nemcsak az évszak, hanem a napszak is befolyásolta a vállalkozás kimenetelét. Legeredményesebbnek - de nem veszélytelennek - az éjszakai lesvetés bizonyult, amint arról Kcrecsényi László, a XVI. század egyik jeles végvári tisztje beszámolt. Katonáival a Szigetvárhoz közel cső szentlőrinci erdőben készült lest állítani a töröknek, amikor az éjszakai menet során katonáinak egy része lemaradt és eltévedt, így alig hetvenen álltak a leshelyre. Kétszeres túlerővel kellett felvenniük a küzdelmet, amely mégis szerencsésen végződött, mert számbeli hátrányukat a rajtaütés 146
